73555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás merevítő bélés előállítására
Megjelent 1919. évi április iió 11-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73555. szám. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás merevítő bélés előállítására RUDOLF JÓZSEF GYÁROS EIPEL/M ZALESBEN. A bejelentés napja 1916 december hó 18-ika Elsőbbsége 1914 január hó 15-ike. A gyapot, félgyapot, len, juta és hasonló fonóanyagból szőtt és azután keményítővel enyvvel vagy effélével impregnált merevítő bélések gyorsan elkopnak és törékennyé válnak. Azonkívül nem is vasaihatók, mivel hajlékonyságukat és rugalmasságukat elvesztik s rongyszerű külsejűek lesznek. Az igen drága és legföljebb 60 cm. szélességben kapható lószőrszövetek pótlására kötött szöveteket ajánlottak, amelyek többször egymásután vízálló s beszáradás után rugalmas szilárd anyagot alkotó oldattal voltak impregnálva és amelyeknek likacsai kiterjeszkedhettek. Az oldatból lerakódott anyag a kötött szövet egyes fonalait több rétegben vette körül, amikor is a szövetnek az oldattal való ismételt beitatása és erre következő szárítása folytán az oldatból kivált anyag a fonalakat keresztezési pontjaikon összekötötte. Hogy a szövet likacsainak eltömődése megakadályoztassák, a szövetet a tulajdonképeni impregnálás alatt és azután, valamint szárítás közben is ki kellett feszíteni, amihez külön berendezésekre volt szükség. A gyártmány azonban a költséges előállítási eljárás dacára sem felelt meg céljának, amennyiben nem volt húzható, vasalás alkalmával a rostokat körülvevő rétegek meglágyülása után föllépő belső feszültség következtében elgörbült és a lószőrszövethez képest drága volt. A jelen impregnáló eljárás a fönti hiányokat megszünteti. A találmány szerint a szövetet csak egyszer impregnáljuk és pedig úgy. hogy a szövet szálai az impregnálás folytán meg ne merevedjenek, tehát a keresztezési helyeken össze ne ragadjanak, hanem rugalmas hajlékonyságukat megtaitsák. Az egyes rostokból összesodort fonalat tehát az impregnáló anyag nem körülburkolja, hanem átjárja, minek folytán a fonallá összesodort rostok szárítás után összekötődnek anélkül, hogy az egymást keresztező fonalak között az érintkezési helyeken merev összeköttetés létesülne, amely a szövet nyújthatóságát bizonyos mértékben korlátozná. Ezen impregnálásnál és szárításnál a szövet nincs húzásnak kitéve sem hossz, sem harántirányban, miért is esetleges későbbi vasalás alkalmával a merevítő bélés nem görbül el, mivel a celluloid meglágyulásakor nem lépnek föl belső feszültségek. Az impregnáló szövetet csak egyszer húzzuk át lassan az impregnáló folyadékon pl celluloidoldaton vagy effélén, amelynek sűrűsége a kívánt merevség szerint változik. Az impregnáló folyadékot pl. a következő módon állítjuk elő:
