73554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék liszt és hasonló őrlemények szaporaságának fokozására

Meg-jelent 1Ö19. évi április hó 229-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73554. szám. X/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék liszt és hasonló őrlemények szaporaságának fokozására. NAAMLOOZE VENNOOTSCHAP INDUSTRIEELE MAATSCHAPPIJ, VOORHEEN NOURY & VAN DER LANDE CÉG DEVENTERBEN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó,16-ika. Elsőbbsége 1916 október hó 13-ika. Lisztnek és egyéb őrleményeknek (derce, dara és hasonlók) szaporaságát a találmány szerinti eljárással azzal fokozzuk lényegesen, hogy ezen termékeket erős és lehetőleg gyors lehűtésnek vetjük alá. A legjobb ered­ményeket úgy érjük el, hogy az őrlemény hőmérsékletét kb. 40° C-szal vagy ennél többel is csökkentjük, azonban már cse­kélyebb hőmérsékleteséssel is jó eredménye­ket érhetünk el. Teljesen mellékes, hogy milyen a kiindulási hőmérséklet. így tehát a lehűtés 40°-ról 0°-ra, vagy 20°-ról 20°-ra történhet. A legkedvezőbb azonban a lehűtés akkor, ha a fagypont alatt fekvő hőmér­sékletre történik, amihez természetesen mes­terséges hűtőszereket, pl. cseppfolyós szén­savat, kénessavat, vagy ammoniákot kell alkalmazni. Különösen célszerű az őrlemény lehűtését nem közvetlen érintkezéssel, pl. áramló lehűtött levegővel, gázzal, vagy folyadékkal való érintkezés útján, hanem közvetett úton, pl. azzal előidézni, hogy az őrleményt oly téren át szállítjuk, amely hűtőköpennyel van körülvéve, mely útóbbin a hűtőszer áramlik keresztül. Ha hideg légáramot vagy hason­lót közvetetlen érintkezésbe juttatnánk az őrleménnyel, úgy a levegő a legfinomabb őrleményrészecskéket tovaragadná, ami nem csupán a mennyiségben jelentene veszte­séget, hanem az őrleményből különösen értékes és ízt adó részeket vonna ki. Az őrleménynek zárt, hűtött légtéren át való szállítása közben azonban az összes alkat­részek megtartatnak. Ha azonban közvet­lenül ható hűtőszereket akarunk alkalmazni, úgy célszerű a hűtőgáz vagy levegő által tovaragadott porrészecskéket porfogóval és a tovaragadott vízgőzt lehűtés utján leválasz­tani és az így nyert lisztet és vizet a kezelt őrleményhez ismét hozzákeverni. Ha közepes kiinduló-hőmérséklet mellett nem áll rendelkezésre a szükséges hőmér­sékletezés, úgy előzőleg az őrleményt föl­melegítjük. így pl. 10° C hőmérsékletű őrle­ményt előbb 40°-ra hevíthetünk föl, és azután 0°-ra hűthetjük le. Nehogy a meleg káros hatást fejtsen ki az őrleményre, a melegítést nem szabad igen magasra, előnyösen nem 60°, de legföljebb 75° C. fölé hajtani, és azt lehetőleg gyorsan kell végezni. Minél maga­sabb hőmérsékletre kell az őrleményt heví­teni, annál rövidebb ideig szabad a hevítés­nek tartania. Az eljárás hatását az ily előzetes hevítés __ még fokozza, azonban célszerű a hevítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom