73531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás külön-külön üzemű váltakozó áramú generátorokkal táplált forgómezejű mótorok sebességének többfokozatú szabályozására

hőokozta vesztesége e vezetékekben, amelyek ekkor csupán feszültségnélküli pontokat kötnek össze, elmarad. Némely mótorhajtásban oly forgó nyomatékra van szükség, amely a növekvő fordulatszámmal együtt nő, míg másoknál növekvő fordulatszámmal a nyomatéknak csökkenni kell. Az első eset pl. szerszámgépeknél és síkpályán haladó járműveknél, míg az utóbbi oly járműveknél lép föl, amelyek vízszintes pályán gyorsan, hegyre fölfelé pedig lassan járnak. Ezekben az esetekben célszerű, ha a mótor mezőjének az erősségét és ezzel a generátorét is, nem tartjuk valamennyi sebességfok számára egyenlő mértéken, hanem az előállított forgó nyomatéknak megfelelően változtatjuk. E cél elérését egyszerű módon a gerjesztőkörben amúgyis szükséges átkapcsolással köthetjük össze, ha a gerjesztő tekercseket nagy mezőerősség elérése végett valamennyi gépben párhuzamosan és kis mezőerősség elérésére sorbakapcsoljuk, amidőn még sok közbenső fok is lehetséges. Igen gyorsan futó generátoroknál, forgó belső pólusokkal, amelyeket pl. gőzturbina hajtásnál használunk, a mezőerősségének a leírt kapcsolási móddal önműködően is elérhető ily változása még avval az előnnyel jár, hogy a sztator mágnesjármának legkisebb méretei valamennyi sebességfokban egyaránt jól megfelelnek. A sztatorvas jármának vastagsága, amely a pl. 4 pólusú üzemben nagy mezőerősségnél amúgy is szükséges, a kis mezőerősségű 2 pólusú üzemhez is elegendő, míg egyforma mezőerősségnél mindkét esetben csupán a kétpólusú hajtásra való tekintettel, majdnem kétszer oly nagyra kellene azt méreteznünk) minthogy az erővonalak száma a dupla pólusosztás folytán a 2 pólusú generátorban kétszer oly nagy volna. A forgási nyomatéknak a sebességtől való függősége szerint a tekercselési elrendezést úgy kell kiválasztani, hogy a generátor hajtás a legnagyobb pólusszámmal a mótor ama fordulatszámát eredményezze, amelyhez normális üzemben a legnagyobb forgási nyomaték szükséges. Az ismertetett átkapcsolható pólusú generátorokat célszerűen nem kisajtolt pólusszárakkal képezzük ki, amint a 3. ábrán van jelölve, hanem hengeres induktorral, amelynek szétosztott gerjesztő tekercselése a síkba fejtett 4a ábrának megfelelően hornyokba ágyaztatik. Ennek az a nagy előnye, hogy valamennyi pólusszámnál jó trapézalakú mezőgörbét s ennek megfelelően igen jó sinusalakú feszültséggörbét kapunk. Az ily hengeralakú rótor mezőgörbéje t. i. a póluskapcsolástól egészen függetlenül trapézszerű részekből adódik össze, amelyeket nagy közök nélkül vihetünk át egymásba, amint ezt a 4b. és a 4c. ábrán pl. négy pólusról kettőre való átkapcsolásban mutatjuk. Pólusszárakkal kiképezett gépeknél csupán a legnagyobb pólusszámban kapnánk jó feszült sóggörbéket, minthogy kis pólusszámnál két-két egynevű pólus között mély nyereg képződnék a mezőgörbében. Valamennyi oly üzemben, ahol a generátorok gerjesztő mezőjét átkapcsoljuk, az átkapcsolás idejében erős kiegyenlítő áram képződik-e váltakozó áramú vezetékekben, mert a rendszer különböző részeiben gerjesztett feszültség többé nincs egyensúlyban. Az ily áram káros befolyásának lehetőleg kis mértéken tartására, a mező változtatásához célszerűen oly gyors gerjesztő eljárást alkalmazunk, amelyben a gépeknek mágneses időállandóját pl. oly módon csökkentjük, hogy az egyenáramú körbe ellenállást kapcsolunk be megfelően. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás oly forgó mezőjű motorok sebességének többfokú szabályozására, amelyeket külön váltakozó áramú generátorok táplálnak, azzal jellemezve, hogy a motorok pólusszámát a generátorok átkapcsolásával változtatjuk meg. 2. Berendezés az 1. pontban igényelt eljárás kivitelére, jellemezve a mótorkercselés külöböző ágainak elkülönített generátorok útján való táplálásával. 3. Berendezés az 1. pontban igényelt eljárás kivitelére, jellemezve változtatható pólusszámú generátorokkal. 4. Az 1. pontban igényelt eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a generá-