73517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok vagy gőzök szárítására, hűtésére és tisztítására, illetve egyes alkatrészeknek a gázokból vagy gőzökből való kiválasztására

5. és 6. ábrában hossz- és oldalmetszetben föltüntetett csatornákkal úgy van ellátva, hogy ezen csatornáknak fölcsavarolt (c) bádog- vagy hasonló lemezzel való lefödése, ill. tömítőzáfása alkalmával az egyes U-alakú csöveknek fönt említett folytatólagos összeköttetése áll elő. A fűtő. vagy hűtőközegnek vezetése mellett, megegyezik az 1—3. ábra kapcsán leírttal. Az összes U-csövek szárainak távolsága egyenlő. A közeg minden csőrendszerbe önállóan vezethető és az illető esőgyűrűn való átáramlás után ismét kiilön vezethető el egy-egy helyen, azonban az egyes csőgyűrűket több be- és kivezetőtoldattal is láthatjuk el, úgy hogy a fűtő- vagy hűtőáramot tetszés szerint oszthatjuk föl, miáltal az ellenáramelvtől eltekintünk, amely bizonyos esetben nem szükséges. Hogy az ellenáram elvét megtartsuk és emellett a közeg szimmetrikus fölosztását is elérjük, a csöveket egyes szektorokra fölosztva erősíthetjük a gyűrűtárcsára. Ily megoldást mutat a 7. ábra, melynél kívül egy (d) gyűjtővezeték és belül egy (e) gyűjtővezeték van a gyűrűtárcsán alkalmazva. A tartógyűrű körfölületének osztása a szükségletnek megfelelően nagyobb vagy kisebb lehet, pl. 2, 5, 6, 12 részre lehet osztva. A 7. ábra jobb oldala, 12 részű és minden ily liatod-, tizenkettedrész stb. az U-csövek (x) távolságának megfelelően koncentrikus gyűrűkre oszlik. A lehető legkisebb (y) szektor-hosszúságot úgy kapjuk, hogy a koncentrikus gyűrűszegmensek (y) hosszát egyenlővé tesszük az U-csövek (x) szártávolságával (lásd a 7. ábra bal oldalit). A 7. ábra jobb oldalán a fűtő- ill. hűtőgözeget egy darabon, pl. a kerület egy tizenketted (dl) ívén kerület irányban, azután csődarab révén a tartólemezen radiálisan befelé, ezen szektoron belül lévő (d2) gyűrű szektorban a. kerület irányában vissza, azután ismét, radiálisan a (d3) belsőbb gyűrűszektorba vezetjük is így tovább. A (dl, d2, d3) stb. gyűrűszektorok emellett folytatólagosan kígyóalakúak lehetnek, mint a 2. ábrában, vagy pedig" egyes U-darabokból állhatnak, mint az 5. ábrában. A 8—10. ábrában föltüntetett megoldásnál U-alakú csövek helyett egyenes (h) csődarabok vannak alkalmazva, melyek az előbbi tömör desintegrátorrudakat helyettesítik. A 8—10. ábrabeli elrendezésnél a (h) csövek (f) és (g) csőívekbe torkolnak. Amint a 9. ábrából látható, a fűtő- vagy hűtőközeg folytonos áramot képez, ha a csőívdarabok minden kapcsolási helyen (m) ill. (a) vakkarimával megszakítjuk az (f) ill. (g) csővezetéket. A 11—13. ábrában oly megoldás van föltüntetve, amely az előbbitől csak abban tér el, hogy a belső (t') cső helyett megfelelő csatornák vannak a (G) tartólemezben, ill. gyűrűtárcsában alkalmazva, amelyekbe a il.) összekötőcsövek torkolnak. A fűtő. vagy hűtőközeg áramlása egyébként az előbb leírttal megegyezik. A külső összeköttetés, amint r-z a 12. és 13. ábrából látható, karimás csövek helyett egyoi fölhegesztett vagy f».1 -forrasztott (k) csőtoldatok révén is történhetik. A 14. és 14a. ábra oly uebintegrátort mutat, melynél a forgó desinkgrátorfölületek között folytatólagos csavarvonal ill. gyűrűalakú kígyócsövek vannak elrendezve. A 14. ábra szerint a közeg (b)nél ömlik be és a (b2) csövön balról jobbra vezettetik, azután pedig a külső csavaralakú kígyócsövön át jobbról balra áramlik. Innen a közeg a tartólemez mentén a (b3) csövön át radiálisan áramlik a belső desintegrátorheng'ei'hez. A közeg ismét egyes csövön vagy csavaralakú kígyócsövön át balról jobbra vezethető, hogy azután további kígyócsövön keresztül újból jobbról balra vezettessék. A 15. ábrában harántáramú desintegrátor van föltüntetve, melynél a forgó (a) desintegrátoríölületek csillagszerűen