73506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lángkemence tűzhelyek előállítására

Megjelent 1919. évi április lió 11-én. P MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73506. szám. II/C. OSZTÁLY. Eljárás falazott lángkemence-tűzhelyek előállítására. HOFFMANN FRIGYES MÉRNÖK BERNDORFBAN. A bejelentés napja 1917 január hó 4-ike. Elsőbbsége 1916 január hó 21-ike. Á szokott módon falazott lángkemence­tűzhelyeknél gyakran előfordul, hogy a nem eléggé elzárt hézagokon lassanként annyi fém szivárog a tűzhely talpába, hogy annak későbbi eltávolítása és újbóli értékesítése rendkívüli nehézségekkel és költségekkel jár. Ennek oka többnyire abban rejlik, hogy a habarcs alkalmazásának eddigi módja, különösen nem egészen egyenletesen égetett köveknél, nem biztosíthatja a hézagoknak tűzben is tömítve maradó kitöltését. A ha­barcs ugyanis száradás és hevítés alkalmá­val kisebb-nagyobb mértékben összezsugo­rodik úgy, hogy a hézagokban számtalan kicsiny vagy egyes nagyobb üregek kép­ződhetnek, még ha a habarcs kátránnyal van is készítve. Ennélfogva a falazott tűz­helyek helyett inkább csömöszölt tűzhelye­ket alkalmaznak, azonban az ilyen tűzhely­fenék is természetesen csak ritkán egyen­letes szerkezetű és az olvadt fémmel szem­ben egyenletes ellenálló képességű, mivel a csömöszölendő anyag alsó rétegei teljesen egyenletes módon lecsömöszölhetők ugyan, de az egymás után következő fölsőbb réte­geknek ugyanilyen lecsömöszölése már nem lehetséges. A jelen találmány szerinti eljárás egy­felől az égetett tégláknak természetszerűleg egyenletesebb ós tömöttebb szerkezetét ki­használja, másfelől pedig az elzáratlan héza­gok veszélyét lehetőleg elkerüli. E célból a tulajdonképeni tűzálló bélésig elkészített tűz­helyet sajátos kiképzésű ékalakú téglákkal legelőnyösebben külön e végből előállított idomtéglákkal falazzuk ki. Az alkalmazandó téglák a fémfürdő felé néző oldalukon min­denfelől úgy vékonyodnak, hogy a képződő hézagok ugyanezen irányban kiszélesednek. Ezen hézagokba aztán olyan csömöszölő masszát, illetve habarcsanyagot viszünk nyomunk vagy csömöszölünk be, amelynek} olvadási pontja a téglák olvadási pontjánál alacsonyabb, sőt a csömöszölt tűzhelyek anya­gának olvadási pontjánál is alacsonyabb lehet. Ha a tűzhelynek a leírt módon való kifa­lazása be van fejezve, akkor a tűzhelyet a szokott módon élesen kiégetjük. Ez alka­lommal a hézagokat kitöltő anyag sokkal jobban összetömörűl, mint párhuzamos falú hézagokban, mimellett később, a folyékony fém nyomása alatt, az ékalakú hézagok tartós elzárása még fokozottabb mérvű lesz. Ekkor egyúttal önműködően kiegyenlítődik egyes tégláknak esetleg erősebb összezsugoro­dása is, ha azok nem egyenletesen volnának égetvevagy nem egészen egyenletes anyagból készültek volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom