73460. lajstromszámú szabadalom • Műláb
következtében a (9) rúgó nyomása oly módon I hat a (10) görgőkre, hogy a középső (5) ! lábrész megemeltetik, mimellett a (8) görgő a (16) görbén leszalad és végül az 1. ábrabeli középső helyzetbe kerül. Ebben a helyzetben, tehát az alsó lábszár hossztengelyére merőlegesen álló lábnál, a lépés előremozgása befejeztetik és végül a térd kinyújtásánál és a lábszár sülyesztésénél a láb a talajra helyeztetik. Ekkor a láb természetszerűleg először a sarokrésszel rézsút éri a talajt és az ebben a pillanatban újra bekövetkező lábmegterhelés következtében az (1) sinek a lábhoz képest hátrafelé fordulnak. Ekkor a (15) nyomőemelők ismét a középső rész (8) görgőjére hatnak, azonban a (18) rész (17) görbületével. Minthogy a sarokrész ekkor alá van támasztva, a láb középrésze a (4) csukló körül elforog úgy, hogy ez a középrész a lábujjakkal a talajra nehezedik (5. ábra). A láb tehát a talajra való ráhelyezés után nyomban egész fölületével fekszik a talajon ós ezáltal hatásos és biztos alátámasztást nyújt. A további elmozgásnál a láb ebből a helyzetből ismét az 1. ábra szerinti helyzetbe tér vissza és a folyamat a következő lépésnél megismétlődik. A találmány lényege tehát a sarokrész •és a lábközéprész sajátságos összeköttetésében áll, amellyel elériük, hogy kizárólag a járás közben az alsó lábszár természetes mozgásánál a lépés kezdetén a lábszár megemeltetik. azután pedig a lépés befejezésnél a láb alsó része a lábujjakkal együtt biztos tartás céljából lefelé mozgattatik. A találmány azonkívül tetszőleges más lábmozgások utánzását teszi lehetővé, így pl. a láb mozgását nyargalásnál, evezésnél, stb. egyszerűen azáltal, hogy a (15) nyomóemelőkben, a (16) és (17) görbe fölületekkel bíró (18) nyomórészt oly részekkel helyettesítjük, melyeknek görbületei ezen sajátságos lábmozgások elérésére vannak kiképezve. Ennek a (18) résznek görbületei ugyanis, mint azt a föntebbiekből, különösen azonban a rajzokból látjuk, az alsó lábszár meghajlításánál és kinyújtásánál a láb középrészének mindenféle mozgását teszik lehetővé úgy, hogy a láb egy bizonyos ember természetes menéséhez alkalmazkodhatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műláb csuklósan csatlakozó alsó lábszárral, melynek kilendítése által a csuklós lábrészek egymáshoz képest elmozgattatnak, azáltal jellemezve, hogy (15) nyomóemelő és (16, 17) görbe fölületek vannak alkalmazva akkép, hogy az alsó lábszárnak a menésnél és bekövetkező lengő mozgásánál a nyomóemelő bokacsuklóval együtt részlegesen elforog és a görbe fölületekkel a láb középrészére hat akként, hogy az alsó lábszár előrehajlásánál a sarokrész és a bokacsuklók megemeltetnek, a lábszár hátrahajlásánál pedig a lábnak a talajra helyezése pillanatában a láb közép- és előrésze lefelé mozgattatik. 2. Az 1. igényben védett műláb változata, azáltal jellemezve, hogy a nyomóemelő görbe fölületei kicserélhetően vannak elrendezve és meghatározott lábmozgások elérésére való alakkal bírnak. (2 ra jatap wattékletM.) falias részvény t *rsaság nyomdája «fur.ap*6''
