73374. lajstromszámú szabadalom • Csuklós fogas láncborona

Megjelent 1919. évi március lió 19-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73374. szám. x/a. OSZTÁLY. Csuklós fogas láncborona. TÓTH KÁROLY GÉPÉSZKOVÁCS NAGYLAKON. A bejelentés napja 1916 október hó 19-ike. . Ismeretesek már olyan csuklós boronák, melyeknél a fogak szálvasakból hajlított kengyelalakú elemeken vannak kiképezve, mely elemek hálószerüen vannak egyesítve. Ezen ismert berendezéseknél a fogakat az egyes elemek szabad végei alkotják, amellett pedig az egyes kengyelalakú elemek szárain és középrészén hajlítás útján gyűrű alakú szemek vannak kiképezve, melyek az egyes elemeknek egymással való összekapcsolására szolgálnak. Hátránya ezen ismeri berendezésnek, hogy a munkaközbeni erőhatások folytián az egyes elemek elvesztik eredeti alakjukat, miáltal megváltozik a boron a fogaknak egymáshoz képesti távolsága és a borona munkája tökéletlenné válik. Jelen találmány ezen hátrányon azáltal segít,"hogy az egyes elemek középrészén és szabad szálvégein levő szemekel olyan hosszura készíti, hogy ezen szemek kb. az egyes e'emek közepén összeérnek és ott egymásba kapcsolódnak, amivel még azon előny is jár, hogy az egyes boronafogak, az elmeknek kb. közepére jutnak, miáltal az egyes elemek egyensúlyú viszonyai is sokkal tökéletesebbek. Jelen találmány szerint továbbá az egész borona több könnyen oldhatóan összeerősitelt elemcsoportból áll, úgy, hogy munka után az egyes elemcsoportok könnyen szét -vehetők és külön-külön kocsira rakhatók. Mellékelt rajzon látható jelen találmány j egyik példaképem kiviteli alakja. 1. ábra több szemnek összekapcsolási módját fölülnézetben mutatja, míg a 2. ábra egyetlen elemnek távlati képét, a 3. ábra pedig oldalnézetét tünteti föl. Az egyes borona elemeknek hátsó I része ismert módon kétágú és" mindegyik ág egy-egv (5) szemben végződik, mely szemeik a csatlakozó borona elemeknek melső (4—4) szemeivel kapcso'ódnak. Jelen találmány szerint, úgy a mellső, valamint a hátsó (4—5) szemek olyan hoszszúak, hogy a borona elemnek kb. közepe fölött találkozva, ugyanott egymásba kapcsolhatók, miáltal a (3) boronafogak az elemnek kb. középrészébe esnek; ezáltal az egyes boronaelemeknek egyfelől igen merevvé válik a szerkezete, úgy, hogy alakjukat még igen erős igénybevétel esetén sem változtatják meg, másfelől pedig a boroiiafogaknak az elem középtáján való elrendezése folytán az egyensúlyi viszonyok igen kedvezőek. A rajzon példaképen bemutatott vázlatos kivileli alaptól jelen találmány számos eltéréssel is készíthető, anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szenvedhetne. Előnyös az