73366. lajstromszámú szabadalom • Fényívelektróda

\ Megjelent 1919. évi március hó 19-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73366. szám. VII/h. OSZTÁLY. Fényívelektróda. PLANIAWERKE A.-G. FÜR KOHLENFARRIKATION RATIRORRAN (NÉMETORSZÁG). A bejelentés napja 1915 május hó 21-ike. Elsőbbsége 1914 december hó 31-ike. Olvadékony adalékokat, mint például sugárzó­sokat, fémekei ,sib. iauLalciazó homogén fényív­elektródáknál a fényív hatása folytán a kráteren" olvadék-gyöngyök keletkeznek, amelyek alkalmi­lag egymásba olvadnak s mint nagyobb gyöngyök súlyuk következtében egymás fölött álló elektró­doknál az alsó szénre vagy a hamu tányérra es­nek. Ekép tehát az elektródákhoz adagolt sugár­zó-sók egyrésze kárba vész. Ha viszont ezek az olvadék-gyöngyök, illetve olvadási maradékok az elektródáról nem válnak le, hanem azon meg­tapadnak, úgy az elektródát körülvevő levegő hő­mérséklete, illetve a jelenlevő nedvesség behatása alatt megmerednek. Ila már most az elektródák — és pedig nemcsak egymás fölött, hanem egy- ! más mellett vízszintesen, excentrikusan stb. el- • rendezett elektródák — érintkezési fölületei kö- j zölt keletkezik s mered meg ilyen olvadék- ! gyöngy, ez a fényív kialvásakdV hibás gyulások-f ; hoz vezet, azaz az elektródák között elhelyez-* j kedő és többnyire szigetelő olvadékgyöngy újabb j fényív keletkezését, azaz a gyúlást megakadályoz­za. Ily esetekben az olvadék-gyöngv avagy salak eltávolítandó s e célra bonyolult berendezésekre van szükség. Ezek a hátrányok elkerülhetők, ha az elektró­dákat csatornákkal, nyílásokkal vagv efélékkel látjuk el, melyeket olvkép méretezünk, liogy a liajcsövesség az olvadék-gyöngyöket megtartsa és annyira beszívja, hogy azok sem kihasználat­lanul le ne hulljanak, sem megmeredt állapotban hibás gyújtást ne okozzanak, llykép ezek a csa­tornák, nyílások stb. önműködőlég töltődő tartá­lyokat alkotnak a kihasználatlan sugárzó adalé­kok fölvételére. Fölhasználhatjuk még ezeket meg­felelő elrendezés mellett, például a kerületen, a középpont körül, csillagalakban vagy cikk-cakkos vonalban, illetve egyenlő távolságokban a szén keresztmetszetén elosztva, a fényív mozgásának megnyugtatására, illetve a fény nyugodtságénak megjavítására és fényben gyenge fényív elkerü­lésére. A mellékelt rajz az újításnak néhány kiviteli példáját tünteti föl és pedig az 1. ábra egy fölső és egv alsó, elektromos ívlámpához való szén­elektródát tüntet föl rés/ben hosszmeteszetben, míg a 2—10. ábrák az egymással szemben álló két elektródának keresztmetszeteit láttatják, ame­lyekből a csatornák különféle elrendezései ki­vehetők. A fölső elektródát (a), az alsót (b) jelzi; a haj­csöves csatornák az egyikben (c)-vel, a másika ban (d)-vel vannak jelölve. A 2. ábrán a fölső (a) elektródában a (c) csa­tornák csillag-, illetve sugáralakbari vannak el­rendezve; a csatornák száma 25, ez azonban ha­sonló elrendezés mellett nagyobb vagy kisebb is lehet. Az alsó (b) elektródában a (d) csatornák

Next

/
Oldalképek
Tartalom