73352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízi járművek építésére és vízrebocsátására

Meg-jelent 1919. évi március hó 19-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. " -" í SZABADALMI LEÍRÁS 78B52. szám. xv/a. OSZTÁLY. Eljárás vízi járművek építésére és vízrebocsátására. ALFSEN' HARALD MAGÁNMÉRNÖK PORSGRUNDBAN. A bejelentés napja 1917 május hó 4-ike. Elsőbbsége 1916 augusztus hó 11-ike. t Jelen találmány tárgya mindenféle vízijármű- ! vek, úgymint hajók, sajkák, pontonok s hasonlók, különösen beton- és vasbeton járművek építésére és vízrebocsátására vaió eljárás. A beton és vasbeton hajókat eddigelé rendesen, fennálló helyzetben megfelelő minták köaütt öntik és ugyanugy, mint a közönséges hajókat bocsátják a vízre. A beton járműveknek ilymódon -való előállítása azonban, a mintáknak kívül és belül való fölállítása és alátámasztása miatt, igen nagy nehézségelvkei van összekötve, mely nehézségek még foko'ztatnak, ha vasbetétekeit akarunk alkalmazni, mivel ezen vasbetéteknek a minták falai között való elhelyezése, valamint azoknak a kellő helyzetben való fogvatartása igen sok nehézséget ekoz. Ezeket a nehézségeket elkerüljük, ha a járművet fordított helyzetben öntjük. Ezen esetben úgyszólván csakis a belső mintára van szükség és ezt a mintát előre meghatározott alakban'és nagyságban könnyen összeilleszthető deszkákból állíthatjuk elő. Már javaslatba hozták a beton járműveket ilymódon előállítani és kisebb csónakok-' nak gipszmintákba való előállítását meg is kísérelték. Minthogy azonban a csónakokat vízrebocsátásuk előtt meg kellett fordítani, hogy kellő helyzetben jussanak a vízre, ez az eljárás a megfordítás nehézségei miatt nagyobb járművekre nem volt alkalmazható. Jelen találmány szerint a megfordítás nehézségeit azáltal kerüljük el, hogy a járművet fordított helyzetben bocsátjuk a vízbe és csak azután fordítjuk meg. • íív ezt az eljárást legcélszerűbb módon viresztül, a hajót és a belső mintázást akként méretezzük, hogy a teljes vízkiszorításuk akkora fölhajtó erőt hoz létre, mely a hajót még úszva tarthatja, ha teljesen vízzel van megtöltve. A kellő viszonyokat a mintázásokkal érhetjük el vagy pedig lég- és vízmentes rekeszeknek kellő helyeken való elrendezése által. A födélzetet úgy a vízrebocsátás után, mint az előtt állíthatjuk elő. A csatolt rajzon az 1. ábra egy hajót és annak mintázását keresztmetszetben mutatja a vízrebocsátás előtt. A 2. ábra ennek hosszmeszete kisebb léptékben. A 3. egész 7. ábrák a hajó keresztmetszeteit mutatják a vízrebocsátás után, a megfordítás különböző szakaszaiban. (1) a hajótest, (2) és (3) a külső- és belső mintázás és (4) azt a feneket vagy szánt jelzi, amelyen a hajót fölépítjük. A hajótér belsejében mindkét oldalon légmentesen zárt (5) rekeszek és a hajófenékben (6) légkibocsátónyílások vannak elrendezve. Mint a rajzból láthatjuk, a külső mintázás a hajónak csak függélyes oldalaira terjed ki, míg a hajótest többi része csakis a belső mintázáson állíttatik elő. A belső mintázás terjedelmes deszkákból van összeállítva és könnyen szétszedhető, hogy újból fölhasználható legyen. A vízrebocsátás után a hajó eiőször a 3. ábrán föltüntetett helyzetben úszik. Miután azonban a levegő a hajófenék (6) nyílásain át elillant és a hajó fokozatosan vízzel megtelik, lassankint »