73348. lajstromszámú szabadalom • Nedves és tűzveszélyes helyiségekbe való elektromos belső vezeték

kétrészű védőtokokban a vezetékeket a talál- I mány értelmében úgy szereljük, hogy a szigetelőkön csak a szigetelt fázisvezeték van lefektetve, míg a csupasz nullavezeték a tok helytálló részén csavarok vagy 'máseffélék segélyével van megerősítve. A mellékeli rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja az 1. ábrán hosszmetszetben és a '2. ábrán keresztmetszetben van föltüntetve. A (d) fázisáról az (i) szigetelőkön van vezetve. A vezetékei biztosan elzárható, földelt védőtök veszi körül, melynek belső átmérőjét úgy választjuk meg, hogy a vezetékek előírt távolsága betarlassék. A 2. ábra szerint körkeresztmetszetű védőtok megfelelő vastagságú horganyozott vaslemezből készül és ereszcsatornához hasonló kél (gl) é (g2) részből van összetéve. A fölső (gl) részi megfelelő (p) köztartó lemezek alkalmazása mellett a (t) kőcsavarokkal vagv facsavarokkal a helyiség nienyezetéhez erősítjük (1. ábra); a vezetéknek j falakon való lefektetésénél megfelelő falitá maszokal a lkain i ázunk. Az (1) szigetelők szokásos módon, betapasztott csavarorsók és csavaranyák útján vannak a (gl) vályúhoz csávárólva és a (d) fázisdrótot ismeri módon tartják. A szigetelők kölcsönös távolsága természetesen úgy választandó, hogv a drót meg nem engedett kiha jlása elkerül tessék. A csupasz (c) nullavezetéket az (s) csavarok, melyek fejük alsó részén a drót lecsúszását megakadályozó horonnyal vannak ellátva, megfelelő közökben közvetlenül a -szilárdan rögzített (gl) lokrészhez erősítik, ami által egyrészt a drót alátámasztását, másrészt a tok biztos földelését érjük el. ' A (g2) tokrész mindenkor leszerelhető födelet képez és a fölső (gl) résszel pl. az ,(e) fejescsavarok, valamint a tokrészek megfelelően kihajlitott peremei útján van összekötve. A vezetékei a helyiségbe célszerűen oly módon hozzuk be, hogv a védőtokot az (m) falon (1. ábra) átvezetjük, mi mellett a tok vége a fai külső iölülelével egy síkban feltszik. A tok el zára sár a a megfelelően alakított (n) szigetelőkorong szolgál (1. ábra). A drótok letömített nyílásokon át vannak bevezetve. Az (n) zárókorong a drótok számára való csat lakozta tószorítókkal lehet ellátva. A csőcsatlakoztatóval ellátott (k) süveg (1. tóra) az egész szerkezet lefödésére szolgál és a szokásos csőszerelvényhez való átmenetet képezi. Ha a vezetékek kivételesen nem- haladhatnák egészen a fal külső felületéig, akkor a nedves térbe való bevezetést legelőnyösebben egyik végén valamely ismert bevezetőhüvellyel ellátott, teleöníött cső utján végezzük, melyet egészen a lókig vezetünk. Biztonság kedvéért ezt a csődarabot is a nulavezetőhöz csatlakoztatva földelhetjük. Ha úgy, mint ez a legtöbb esetben előfordul, csak egy.világítóhely felszereléséről van szó, melynek kapcsolója a helyiségen kívül fekszik, akkor a tok végének elzáró szerkezetél az (al) lámpaszerelvénynek képezzük ki (1. ábra). A szerelvényen elrendezett toldatot szorosan záróan a lókba toljuk és az (r) béklyóval beszorítjuk. Átmenő vezetékeknél a felső tokrész tel-' szögletes helyeihez béklyószerű lábak útján az (a2) szerelvényeket csavaroljuk (2. ábra.) Ugyanilyen, a tok alakjához simuló lábak segélyével a tok fölső részéhez kapcsolókat is erősíthetünk. A tok tömítő zárására nincs szükség, sőt a légkeringés által csapadékvíz képződése elkerületik. Többszörös vezetékeknél megfelelően szélesebb tokokat alkalmazunk vagy egymás mellett több egyszerű kivitelű szerelvényt rendezünk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos belső vezeték, mely kétrészű védőtokokban elrendezett szigetelőkön van lefektetve, azáltal jellemezve, hogy a