73345. lajstromszámú szabadalom • Indikátor dugattyús gépek hengerében uralkodó középnyomás mérésére
zelve olyként, hogy az ezen utóbbi csigáról lefutó szál a forgattvútengcly mértani tengelyében fekszik. Az indikátor (19) vázán a (20) csap körül forgatható (21) kar van ágayzva, amely villaalakú végével a (15) karmantyúba kapaszkodik. A (21) emelő, tov ábbá a (22) rúgó segélyével a (19) váz (23) csapja körül lengő (24, 25) szögemelővel vafi összekötve, amelynek (25) karja egyrészről a (19) vázban vezetett (26) csavar segélyével beállítható, másrészről pedig a vázon alkalmazott (27) beosztáson mozgó (33) mutatóban végződik. A (19) vázon, továbbá még a csavarral beállítható (29) mutató van alkalmazva, amely a (21) kar (28) mutatójával játszik »;sze. A szerkezet működése a következő: A szerkezetet úgy állítjuk be, hogy annak nyugalmi állapotában a (28 és 29) mutatók egymással tszembe kerüljenek. Ezután pedig a (9) tárcsát oly állásban kapcsoljuk az indikálandó géppel, hogy az indikátor dugattyúja és az indikálandó gép dugattyúja ugyanazon helyzetben álljanak és emellett a (28, 29) mutatók viszonylagos helyzetüket is megtartsák. Most a gépet megindítjuk, miáltal egyrészről a háromágú csap megfelelő állásánál az indikálandó gép munkahengeréből a (7) csövön és (5) csőtoldaton át az indikátor (1) hengerébe áramló hajtóközeg az indikátor (2) dugattyúját és ennek révén* a (4) forgattyútongelyt illetve a (11) tárcsát hozza mozgásba, másrészről pedig az indikálandó géppel kényszermogásúlag kapcsolt (9) tárcsa fog az indikálandó géppel synchron forgásba jutni. Az indikátormótor terheletlen lévén, megszaladni igyekszik, eközben azonban a (9) tárcsához képest a 2. ábra (30) nyilának irányában elősietni igyekvő (11) tárcsa a (12) csiga és a (17) hajlékony szál útján a (31) nyíl irányában elhúzza a (14) dugaszt, amely a (15) karmantyú és (21) kar közvetítésével a (22) rúgót összeszorítja, úgy hogy az indikátormótor a (22) rúgó révén terhelést kap, amely fokozatosan növekszik addig, míg a rúgó által előidézett terhelés az indikátormotor kifejtette forgató nyomatékkal egyensúlyba jő. Ekkor a (26) állítócsavar révén a (24) kart a (32) nyíl irányában addig forgatjuk cl, míg a (28) mulató ismét szembekerül a (29) mutatóval. A (27) skálán leolvashatjuk a (33) mutatónak ekkori állása és kezdeti állása közti különbséget, amelyből a (22) rúgó által kifejtett erő és ennek alapján a (17) hajlékony szálban keletkező erő is kiadódik. Ezzel az erővel tartja vissza a (9) tárcsa a (11) tárcsát, ez az erő terheli az indikátormótoxt. Az indikátor dugattyújának átmérőjéből és löketéből ki lehet számítani azt a nyomást, amely ha a (2) dugattyúra egy löket alatt változatlanúl működnék, ugyanazt a közepes forgatónyomatékot fejtené ki, mint a terhelő erő. Ezt a nyomást nevezzük az indikátormótor effektív középnyomásának. Ila ehez az indikátor üresjárási nyomását hozzáadjuk, kapjuk az indikált középnyomást. Az üresjárási nyomást az indikálandó géptől függetlenül határozhatjuk meg, még pedig többféleképen. Egyik módja a mérésnek a következő: A (29) mutatót a (28) mutatóval szembeállítjuk, miközben gondoskodunk arról, hogy a (17) hajlékony szál kissé laza és ennélfogva a (22) rúgó terheletlen legyen. Azután a (9) tárcsát valamely hajtószerkezettel forgatjuk az indikálandó gép fordulatszámának megfelelő fordulatszámmal. A forgás irányának a 2. ábra (30) nyilával, vagyis az indikálásnál volt forgási iránnyal ellenkező értelműnek kell lennie. A (9) tárcsa a (17) hajlékony szál révén magával viszi a (11) tárcsát és így mozgatja az indikátormótort. A hajlékony szálban keletkező erő a (21) kart a (31) nyíl irányában kitéríti, miközben a (22) rúgót ös-szenyomja. Ha a (26) állitócsavarral a (24—25) szögemelőt a (32) nyíl irányában elállítjuk' addig, amíg a (28 és 29) mutatók megint egymással szemben állnak, akkor a (27) skálán leolvashatjuk a (33) mutatónak ekkori éíj kezdeti állása közötti különbséget. Ez a különbség az üresjárásí nyomással éppen olyan arányban áll, mint az indikálásnál mért kitérése a (33) mutatónak az effektív liözépnyomással. Az effektív középnyomás és üresjárási nyomás összege adja az indikált középnyomást, mely az indikálandó gép indikált kózópnyomásával egyenlő. Ha a különböző fordulatszámoknak megfelelően mért üresjárási nyomásokat egy táblázatban állítjuk össze, mely az indikátorhoz mellékelhető, úgy nem kell többé az üresiárási nyomást esetről-esetre külön meghatározni. Az indikátor effektív középnyomását mérő rúgóerőt folytonosan föl is rajzolhatjuk, pl. a 3. ábrában föltűntetett szerkezet segélyével. Ezen célból a (26) állítócsavart a (9) tárcsával kényszerkapcsolatba hozzuk olyként, hogy a (21) kaikitérésekor a (26) csavar azonnal oly értelemben jön forgásba, hogy a (24) kart oly irányban és addig mozgassa el, amíg a (21) kar ismét kezdő állásába jutott vissza. A rajzban feltüntetett példa szerint ezt a (47) előtéttengely útján érjük el, amelyre a (34) kúpkerék'révén egymás.
