73330. lajstromszámú szabadalom • Synchronmótor
— 2 úgy hogy a synchron 'fordulatszám. elérésekor pulzáló (fluktuáló) egyenáram jut az armatúrába; ha ezt a kellő pillanatban gerjesztjük, akkor az áram a gépel synehronizmusban magával ragadja. A találmány tárgyának .egy harmadik fogaiiatosítási alakjánál két, egymástól elkülöníteti tekercselés van elrendezve, miméi -ielt az egyenáramú tekercselés hornyaiba egyidejűleg a fluktuáló, egyenáram elkülöníteti tekercselését is behelyezzük. A találmány szerint a gerjesztő áramkörbe előtét-ellenállás vagy fojtótekercs van kapcsolva, mely három főállással bíró indító alkalmazását teszi lehetővé. Az első állásban az előtétellenállás be van kapcsolva, amikor is a gerjesztő áramkörön csak kevés áram folyik keresztül; második állásban a gerjesztőkör rövidre van zárva, a gép eléri a synchronizmust, pulzáló egyenáram; létesül, a hálózat a gépet svnehron izmusba rántja. A harmadik állásban a rotorok egymással össze vannak kötve és a stótor a hálózatra van1 kapcsolva. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképéni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti synehronmótor hosszmetszete. A 2. ábra a két ró tor kapcsolási vázlata. A 3'. ábra a sarkváltó berendezés axonoawétrikus képe. A 4. ábra ugyanazon berendezést szemlélteti kifejtett állapotban. Az 5—7. ábra pedig a kapcsolási vázlatot az indító három különböző állásában szemlélteti. A 8. ábra a közös tekercseléssel bíró foganalosítási alak tekercselés módját szemlélteti, míg a 9. ábra azon foganatosítási alak tekercselés módját mutatja, amidőn a közös armalurahornvökba két elkülönített tekercselés van behelyezve. Az (1 és 2) rotorok (1. ábra) közös (3) tengelyire vannak fölékelve és, a közös (4) státor által létesített többpólusú mágneses mezőben forognalk. A sarkszám. a synchronimótor fordulatszámától függ. Az (1) rótor egyenáramú tekercseléssel bír és (5) egyenáramú kollektorral biró hornyos armatúra gyanánt van kiképezve, míg a (2) rótor váltakozó pólusú sarka rmatura, vagyis minden északi sarkra; déli sark következik. Az ábrázolt foganatosítási alaknál (2. ábra) a (2) sarkarmatura négy pólussal és a (6) négyrészű kollektorral bír, mely utóbbinak egymással szembenfekVő szegmensei össze vannak kötve, hogy elegendő legyen két, 90'-nyira eltolt (7) kefe. A (7) kefék az (1) aramaiurához tartozó (8) kefékkel vannak összekötve. A 2. ábrában sematikusan négy szegmens alakjában föltüntetett kollektor a valóságban pld. két egymástól szigetelt, gyűrűalakú (9 és 10) áram gyűjtőből áll, melyek mindegyike a kiszögellő (11) résszel bír, mely a másik áramgyűjtőnek megfelelő (12) kivágásába illeszkedik. A kiszögellő (11) részek és a (12) kivágások egymáshoz képest 180"-jnyira él vanak tólva. A váltakozó árain bevezetésére a (13) kefék szolgálnak, míg a (14) jelöli a pulzáló egyenáram keféit. (15) lekapcsolható szegmenseket jelöl, melyeknek be- és kikapcsolásával az áramzárás tartama tetszés szerint szabályozható. Teljes synchron izmus esetén a forgó sarkváltó az (1) rotorból a sarkváltóhoz vezetett váltakozó áram görhe -jének negatív felét pozitívvé alakítja át és ily módom fluktuáló egyenáram létesül és szedetik le. Az 5 —7. ábrák az indító különböző állásainak megfelelő kapcsolási módokat mulatják. Mint az 5. ábrából látható, az (1) és (2) armatúrák közé a (16) ellenállás vagy fojtótekercs van iktatva. Az indító első állásának megfelelő kapcsolásnál, melyet az 5. ábra szemléltet, amikor is a (16) ellenállás a gerjesztőkörbe van iktatva és az (1) gép se r ie s -komutá tor -mótor gyanán t van kapcsolva. A gép megindul, de a gerjesztőkörön csak jelentéktelen áram kering. Az indító második állásának megfelelő kapcsolásnál, melyet a 6. ábra szemléltet, a gerjesztőkor (16) ellenállása rövidre van zárva, a gép synehron izmusba jut, mímel lelt a sarkváltó segélyével pulzáló egyenáram) létesíttetik, mire a hálózat a gépet svnehroniznuvsban magával ragadja.
