73322. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, főleg munkagépeknél az ide-odajáró tömegek átvezérlésére

és (29) vezetőtárcsák ezalatt félfordulatot végeztek és az asztal előremozgásának be­fejeződéséig nyugalomban maradnak. Ha ez megtörtént, a leírt folyamat megismétlődik^ de azzal a külömbséggel, hogy ekkor a (31) tartó (35) vezetőcsigája a (341 ) vezetőgörbe­részen át a nagyobb sugarú koncentrikus (342 ) vezetőgörberészből befelé, a kisebb su­garú koncentrikus vezetőgörberészbe csú­szik vissza, úgy hogy most a (31) tartó az (y) nyíllal ellenkező irányban tolódik el ós így a (21) kapcsolóhüvelyt ismét a (2) fogaskerékkel hozza kapcsolatba. A hajtóműnek az előremozgásról a visz­szafelé mozgásra és megfordítva való át­állítása tehát mindig a (13) hajtótengely teher­mentesített állapotában történik, úgy hogy tehát ezen a hajtástól tehermentesített hajtótengelyre az átállítás közben még a mozgatott tömegekben uralkodó eleven­erő hat és így utóbbi lassan, tehát a hajtóművet kimélő módon semmisíttetik meg azáltal, hogy a (24) bekapcsolórúgó, vagy az ezt helyettesítő bekapcsolóerő fokozato­san végbemenő, rugalmasan engedékeny húzással végzi a bekapcsolást és bizonyos ellenállás túllépésekor elcsúszást enged meg. A (26), (29) vezetőtárcsák hajtása közvet­lenül egy azok (30) tengelyén ülő (36) át­áll ítóbütyökkel vagy átállítóemelővel történ­hetik, azáltal, hogy ezt, a vég- vagy for­dulópontokon, egy-egy tetszőlegesen alakí­tott, az ide-odajáró részen esetleg elállítha­tóan elrendezett (37) ütköző átállítja. Az ilyen közvetlen hajtás helyett azonban a (22) hajtótárcsáról való közvetett hajtás is alkalmazható. E célra a (22) hajtótárcsát, egy (38) szíj- vagy efféle áttétel segélyével, egy (39) mozgásátvívőtárcsával kötjük kény­szermozgásúlag össze, amely lazán forog egy (40) tengelyen és ezzel egy be- és kikapcsolható (41) kapcsoló segélyével hoz­ható kapcsolatba. Utóbbi egy (42) bekapcsoló­emelő hatása alatt áll, melyet a mozgatott tömegek vég-, vagy fordulópontjain egy-egy, ezekkel ide-odajáró, esetleg elállítható (43) ütköző hoz bekapcsolódó helyzetébe. A (41) kapcsoló bekapcsolódása egy (44) kikapcsoló­rúgó, vagy valamely más önműködően ható kikapcsolóerő hatása ellenében törté­nik. A (40) tengelynek a (41) kapcsoló be­kapcsolt állapotában átadott mozgást ez a tengely a (45), (46) ós (47), (48) kúpfogas­kerékpárok közvetítésével adja át a (30) vezetőtárcsatengelynek. Ha a (26) és (29) vezetőtárcsák működ­tetésével az átvezérlés a leírt módon vég­bement és a tömegek az ellenkező irányban mozgásnak indulnak, az azokat követő (43) ütköző a (42) bekapcsolóemelőt ismét sza­baddá teszi, mire a (44) kikapcsolórúgó a (41) kapcsolót ismét kikapcsolja és a (26), (29) vezetőtárcsák mozgását megszünteti. A gyalúpadasztal, ill. az ide-odajáró tö­megek megállítására, vagy egy bizonyos munkahelyre való beállítására a (30) vezető­tárcsatengelyt kézzel közvetlenül, vagy az e célra ekkor a (49) kézikerekekkel ellátott (40) tengelyről lehet működtetni. Hogy ekkor a beállítást, ill. a beirányítást megköny­nyítsük, a (28) kikapcsolóemelő egy (51) csúszóhüvelyre hat, mely egy (50) rúgó hatása alatt áll, úgy hogy a (23) súrlódó­tárcsa csak az (50) rúgó bizonyos mérvű feszültségének elérése után enged a kikap­csolóemelő hatásának. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés főleg munkagépeknél az ide­odajáró tömegek átvezérlésére, melynek jellemzője az, hogy az átkapcsolóhelyek előtt, vagy helyeken az ide-odajáró tö­megeket, egy (36) emelőhöz, vagy effé­léhez való ütközéssel, időben szabályo­zottan egymásután ható (33, 34) vezető­fölületek közvetítésével, folytonosan vál­tozatlanul maradó hajtásirány mellett, mindenekelőtt a (29) hajtótárcsáról le­kapcsoljuk, mire az ide-odajáró töme­gekre a mozgást a két irányban átvivő (1—20) áttételeket az ellenkező forgás­irányra kapcsoljuk át, végül a hajtótár­csát ismét összekapcsoljuk az ide-oda­mozgatandó tömegekkel. 2. Az 1. pontban igényelt berendezés foga­natosítási alakja, melynek jellemzője az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom