73304. lajstromszámú szabadalom • Folytonos hengerlőmű valamennyi hengerpár közös hajtásával a hengerlendő tárgy oda- és visszafelé hengerlésére

Megjelent 1911). évi március hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 7B304. szám. XII/e. OSZTÁLY. Folytonos hengerló'mű valamennyi hengerpár közös hajtásával a hengerlendő tárgy oda- és visszafelé hengerlésére. 0UAST BRÚNÓ FŐMÉRNÖK KÖLN DEUTZBEN. A bejelentés napja 1917 november hó 17-ike. Elsőbbsége 1916 julius hó 1-je A jelen találmány olyan folytonos hengerlőművekre vonatkozik, melyek több, egymásután elrendezett és fokozatosan nagyobbodó kerületi sebességgel forgatott hengerpárral bírnak. Emellett itt két vagy több ilyen hengerpár egy-egy csoportot képez, mely csoportok egymás mellett vannak elrendezve és közös hajtóművei vannak összekötve úgy, hogy az egyes hengerpárcsoportokon vagy csak oda vagy csak visszafelé hengerelhetünk anélkül, hogy a folytonosan egy irányban forgó hajtóművet vagy a hengerpárokat átvezérelni kellene. Folytonos hengerlőművek alkalmazása elővagy kész henger]őművekül már ismeretes. Ezeken a nyers tuskókat vagy dorongokat egyetlen áttolással a kivánt végső keresztmetszetre hengerlik le Minél nagyobb már most a kihengerlendő tuskó vagy dorong keresztmetszete annál több, egymásután fekvő ilyen hengerpárra van szükség, hogy a tuskót vagy dorongot egyetlen áttolással a kívánt végső keresztmetszetre hengerelhessék le. Habár az ilyen folytonos hengerlőművek a trió hengerlőj áratokkal szemben igen nagy teljesítőképességűek is, beszerzési áruk és fentartási költségeik igen nagyok. Azonkívül igen nagy hajtógépeket igényelnek és nevezetesen a hengerlési. irányban igen nagy helyet foglalnak el. Sok esetben ezért helyszűke miatt vagy gazdasági okokból el kellett tekinteni ilyenek használatától. Még fokozottabb mértékben áll ez középnagyságú vas- és tuskóhengerlőmúvekre, ahol kizárólag nagyobb tuskókeresztmetszetek hengerléséről van szó. A legtöbb esetben ezért megmaradtak az egy Vagy egymásmelleit két hengergarniturával ellátott közönséges trió hengerlőjáratoknál. Az ilyen trió hengergarniturákkal való munka azonban nagy tuskókeresztmetszetek esetén hajtott emelőasztalok használatát követeli meg, ami az üzemet igen megnehezíti és megdrágítja. Az ilyen triójárat teljesítőképessége ezért tetemesen kisebb, mint a folytonos hengerlőjáraté és tetemesen nagyobb kezelőszemélyeztet is igényel. Nehéz tuskók kihengerlésére való tuskóhengerlőműveknél ezért egészen fölhagytak a triójáratok használatával és csaknem kizárólag megfordító duó-hengerlőműveket használnak. Ezek ismét tetemesen nehezebb hajtógépeket igényelnek, mint a lendítőkerékkel fölszerelt triójáratok.