73278. lajstromszámú szabadalom • Gép lábbeliek felsőbőrének kaptafára foglalására

ió tői a (38) rúd megy a (39) lábitóe melóhoz, melynek segélyével a munkás az orrfogót nyitja, míg azt a (37) rúgó tartja zárva. A (39) emelőn ugyancsak (40) görgő van ágyazva, mely*a (41) excenterkorongon fut, ez pedig az orrfogót nyitja az oldalfogókkal egyidejűleg az oldalfogóknál leirt módon, illetve tartja ezek nyitószerkezetét a holtpoiitállásban. A (40) görgő ugyancsak leemeikedik az excenterről, mikor a munkás a (39) lábílóemelőt lenyomja. II. A fogómozgás (4. ábra). Az oldalfogók (6) fogótesite egy-egy, később leírandó célból alkalmazott (51, 52) ágyazóbakokba (3. ábra) ágyazott (50) tengelyen forgatható, melynek (51, 52) ágyazóbakjai a (4) asztallapra vannak csavarolva. A (6) fogótestet az U-keresztmetszetű (7) fogómozgató fogja körül (4., 1. és 3. ábra) és evvel a következő módon van kapcsolva : A fogómozgató két oldalpofájának fölül egy-egy (53) csapja van, melyektől két szimmetrikusan elrendezett (54) vonóheveder indul kifelé. Ezek egy (55) csúszódarab csapjaival vannak csuklósan kapcsolva, mely csúszódarab az (56) vezetőrúdon mozog, az pedig (57) csap útján kapcsolódik a (6) fogóteslhez. A fogótestnek és fogómozgatónak a 4. ábrán látható viszonylagos helyzeténél az (53) és (57) csapok középvonalai egybeesnek. Az (5(3) rúdra egy (58) nyomórúgó van húzva, mely egyrészt a (57) csapnál levő villa halára fekszik, másrészt pedig az (55) csúszodarabra támaszkodik. Ezenkívül a (6) fogóleslnek (59) csapja is van, mely a fogówu/galó pofáinak (60) hasílékain nyúlik ál. 11a már most az (58) nyomórúgó előzetesen meg van feszítve, a (6) fogóleslet (a 4. ábrán látható jobb oldallogól) annyira balfelé szorítja, mig az (59) pecek a (60) hasilék bal végére nem fekszik, amennyiben a fogólest és fogómozgató kis viszonylagos elmozdulást végez az (50) tengely körül. Ilv módon a fogótest és fo^ómozgató kii/öli rugalmas kapcsolat létesül, melynek engedékenysége az (58) rúgó feszültségének szabályozásával tetszőleges módon vállozlathaló. A fogómozgalónak két oldalt üreges (61) csapja van, melyen az (50) tengely megy ál, mely szélső tartófölületeivel az (51) és (52) ágyazó bakokban forgatható. A fogólest és fogómozgató tehát konaxiálisan van ágyazva. A fogót a fogómozgató akként mozgatja, hogy a fogó az (50) tengely körül lengő mozgást végezzen. Ebből a célból a (7) fogómozgatónak alul két oldalt egy (62) csapja van, melyhez a villás (63) rúd kapcsolódik, ez másik végével a (65) hüvely (64) csapjába fogódzik. Ez a hüvely hosszú (66) vezető csapon tolódhatik el, mely fölül a (4) asztallapban, alul az (5) gerendában nyugszik. A (65) hüvely az (5) gerenda alatt (67) csappal ellátott csavarházat visel (1., 2. ábra), melyre két (68) heveder hat. Ezek alsó végeiken (69) csap útján csuklós kapcsolatban vannak egy (70) emelővel, mely a (26) tengelyre forgathatóan van ágyazva és egy (78) görgőt visel, mely a kényszer vezetéses (71) excenterkorongba fogódzik, úgy hogy a (70) emelő és a (65 hüvely akként mozog föl és lefelé, hogy a (65) hüvellyel (63) villásrudak útján a leírt módon azonosan kapcsolt fogók az (50) tengelyek körül egészen pontosan megszabott módon ki-és befelé lengjenek. Hogy a fölső bőr a szögezés közben tényleg meg legyen feszítve, a fogómozgató szerkezetbe könyökemelőt építettünk be, amennyiben a (63) villásrudak a fogóinozgaiók legbelső állásában közel merőlegesen állanak a (65) hüvelyre. A (71) excenterkorong által kifejtett hajtóerőt a fogómozgatóról a fogótestre a föntebb leírt összeköttetés az (58) nyonnórúgó útján viszi át, melynek az a föladata, hogy a fogók befelé (egymásfelé) mozgása közben a bőr húzási igénybevételeit egyenletessé tegye. Ez különösen fontos, ha a fogómozgatókat a föntebb jelzett könyökemelő nagy erővel mozgatja befelé, a fölső bőr lehajlított széle azonban már annyira meg van feszítve, hogy további feszítésnél már elszakadna. Hogy a szakadást elkerüljük, az (56) vezetőrúd kívül egy (72) csap furatán megy át, jnely a (4) asztallapra fölszerelt (73) csapágyban forgatható. Az (56) rúd külső végén csavarmenettel van ellátva és (75) eilencsavarházzal fölszerelt (74) ütköző csavarházat visel. Az ütköző csavarházat a munkás akként álli'lhalja be, hogy a fogótest csakis pontosan meghatározott, a kaptafa szélességének megfelelő távolságig mozoghasson befelé, míg a fogómozgató tovább halad és útja utolsó szakaszán az (58) rugót összenyomja. Ez a fokozott rúgónyomás nem hat azonban a szárfej bőrére, hanem a (73) ütköző csapágy veszi azt föl, amennyiben a (74) csavarház a (77) gázcsőre és a (72) csapra fekszik. Ily módon a fogó elmozdulását minden cipő nagyságnak megfelelően pontosan szabályozzuk és egyidejűleg a gép önműködően dolgozó időszaka alatt azl is biztosítjuk, hogy a bőr feszültsége bi-< zonvos beállílott határt soha lúl nem léphet. A másik oldalfogó hajtóműve a most leírtnak tükörképe, az oirrfogóé pedig az előbb leírthoz