73271. lajstromszámú szabadalom • Desztilláló- vagy redukálókemence függélyes retortákkal és annak üzemeljárása

4. — Ha a kemence szakadatlanul és az anyag fokozatos fölhevítésével működik, akkor a lehetőleg jó hővezető anyagok, pl. szén és siliciumcarbid keverékéből képezett egyes köveket egymástól rossz hővezietőanyagokkal szigeteljük el1

. E célból a 3. ábra szerint 'aj kövek összeillesztésekor a v

h, i) illesztőkbe (k) aszbesztszalagot helyezhetünk. Lehet továbbá a köveknek a kiamra felé forduló szélén képezett hornyokba (m) aszbesztzsinórt helyezni. A kövek (h) tollai oly magasak, hogy iá. kövek összeillesztésekor az illeszkedési réseket tűzálló anyaggal lehet kitölteni. A kő középső (e) válaszfala is úgy van méretezve, hogy két egymásfölötti kő között e helyeken is rés miarad, melyet az (n) aszibesztréteg tölt ki. Ilv módon a kövek egymáshoz képest el vannak szigetelve, úgy hogy az egyik kő melege a fölöttelévőbe alig juthat át. Mindegyik kő tehát a vele érintkező fütőgáz által hevíttetik föl és lényegileg csak vízszintes irányban adja át melegéi az adagniak. A (b) köveknek az (a) kamrák belső fölületét alkotó (f, g) laipjaiba a sugárzó fölület fokozása céljából az adagolt anyagnál keményebb, szemcsés kristályokat, pl. siliciumkarbidot, chromvaskövet, kvarcot, stb. ágyazhatunk be. A (b) kövekből összeállított kamrafal fűtésére az (o) vezetéken; alúl bevezetett, már levegővel elegyített fűtőgáz szolgál, mely a (p) fúvókákon át lép ki, és a (q) csatornákon ál kapja a secundaer-levegőt. Ezen gázelegy a fúvóka alakú (r) kövekbe áramlik, amelyeken meggyúl s azután az (e) válaszfal két oldalán a két (d) huzamcsoportba rí' fölfelé halad, a fönt betáplált és lesüllyedő adaggal ellen tett irányban. A fűtőfal alsó zónája, amelynek mentén az adagolt anyag (széni) desztillálása megy végbe, 1500' fölötti hőmérsékre hevül, míg az anyag maga 1200°-nyi hőmérséket ér el. A kemence fölső végén, tahoi a fűtőgázok az (s) köveken át kilépnek st fütőfalból, a fűtőzóna kb. 500° hőmérsék:. A fölső sor (b) kőben még egy kívülről beállítható, a (t) tengely körül lengethető (u) forgó tolaltyú van elrendezve, mely a (c) csatornák falainak nyílásain hialad, át, melyeknek szélei határolják a tolattyú kilengését. Ha az (u) tolattyú (3. ábra) a telt vonású középhelyzetben áll, akkor ta; fűlőgázok egyforma mennyisége áramlik az (a) válaszfaltól kétoldalt fekvő (c) huz.t-.mok csoportján át. Ha ellenben az (u) tolatlyút a 3. ábra szakgatott vonalú záróhelyzetébe hozzuk, akkor a jobboldali csoporton át csak annyival kevesebb fütőgáztömeg léphet át, amennyi a tolattyú okozta, fojtásnak megfelel. A tolattyú beállítása révén tehát mindegyik fütőcfoportot a hozzátartozó (a) kamra üzemmenetének megfelelően szabályozhatjuk. Szabadalmi igények. 1. Desztilláló vagy redukáló kemence függélyes retortáíkkal jellemezve azáltal, hogy a. kemence kamrainak falai 1500" fölött még tűzálló oly anyagból áMniak melynek fajhője és fajsúlya akkora, hogy a klaimrafalak hőtár gynánt működnek, amennyiben a kemence minden vízszintes síkjában a kamrafalak hőkapacitása az adagénak löbbszöröse s a kamrafalak fűlött fölülete ugyancsak minden zónában hőátadófölületei'knek többszöröse. 2. Az 1. alatti kemence foganatosítás! alakja, jellemezve azáltal, hogy a kamrafal nagyszámú, szűk fűtőházamból álll, melyeknek hőfölvevőfölülete nagyobb, mint a belső kamrafal hőátadófölülete, mimellett a huzamok oly kiképzésűek, hogy a fűtőközeg átáramlását megnehezítik. 3. Az 1. és 2. alatti kemence foganatosítás! allakja, jellemezve azáltal, hogy a fűtőhúzamokban a fűtőgázok áramlási irányára merőlegesen űtközőtestek vannak elrendezve, oly célból, hogy az árlamlási ellenállás fok oktassák és a fűtőgázoknak az égési levegővel való elegyedése eJősegíttessék. 4. Az 1—3. alatti kemence foglanatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kamrafalnak a fokozatos fölhevítésre szolgáló zónái egymástól rossz hővezetők (pl. aszbeszt gázrétegek, stb.) által vannak szigetelve a hőmérsékzónák szabatosabb elhatárolása céljából. 5. Az 1—4. alatti kemence foganatosításí alakja, jellemezve azáltal, hogy a belső kamraiadba a sugárzó fölület növelése céljából az adlag keménységénél nagyobb keménységű kristályos anyagok vannak beágyazva. 6. Az 1—5. alatti kemence foganatosítási alakjai, jellemezve azáltal, hogy két szomszédos laamra válaszfala oly kövekből van felépítve, melyeknek hőtár gyanánt szolgáló fűtőhuzamai egy középső függélyes fél által két csoportra vannak fölosztva, melyeknek átbocsátó keresztmetszeteit tolattyú révén szabályozhatjuk, oly célból, hogy mindegyik hőtár fű-