73266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromótorok táplálására és távolból való vezérlésére

Aszerint, hogy a (8) átkapcsolót balra vagy jobbra kapcsoljuk-e be, a (18) vagy a (19) jő mű­ködésbe. A mágnesek hibás működését elkerü­lendő, a mágnesek horgonyai egy-egy (20) és (21) segédkontaktust mozgatnak, amelyek a másik mágneshez tartozó gerjesztő áramkört különben ismert módon megszakítják. A 2. ábrán a kontaktusoknak oly elrendezése látható, amely szerint a (8) átkapcsoló mindegyik helyzetében egy és ugyanaz, pl. a (9)-el jelölt csúszó vezeték kapcsoltatik be a kapcsolás be­fejezte előtt. Mindig az a kapcsolókontaktus hosszabbítandó meg, amely a kívánt fáziscsatla­kozással és az illető csúszó vezeték csatlakozásá­val fekszik szemben, amidőn a csúszó vezeték és a fázis csatlakozásának kontaktusai egymás kö­zölt össze vannak kötve. A 3. ábra példájában az (5) kocsin két, föl­váltva kormányzandó mótor van elrendezve. (5)-el egy kábeldarú vagy villamos függő vasút futó macskáját jelöltük. Ebben az esetben pl. a csúszó vezeték (21) és (25) részének az önműködő menetüzem részére állandóan feszültséget kell kapnia, csupán a tőlük szigetelten elrendezett (9) és (10) rész szolgál a kézi vezérlésre. Az emelő motort (4)-el, a futó macska hajtó motorát (26)-al, a szorítóit pedig (27, 28, 29) számjeggyel láttuk el. (30) és (31) a két mótor hálózati kap­csolója, amelyeket a (32) és a (33) tekercs elektro­mágneses úton be. és kikapcsol. (20) és (21) egy­egy függőségi kontaktus; ezek révén arról gon­doskodhatunk, hogy mindig csupán egy-egy kap­csolót lehessen bekapcsolni. A (4) emelő mótor végkikapcsolóját, amely a teher legmagasabb helyzetéiben nyílik, (38)-al jelöltük. Eme végkikap­csolót egy másik (34) kapcsoló megkerüli; az utóbbit a találmány szerint a kis (35) segédmotor hajtja, amelynek forgási iránya a főmotoréval mindig egyenlő, minthogy egy és ugyanazon fő­vezetékre van kapcsolva. Az emelőmű fékmág­nesét (36)-al jelöltük. A két motort ugyanaz a (11) és (12) áramszedőn, valamint a (9) és a (10) csúszóvezetéken át tápláljuk. Azonban mindegyik motornak külön átkapcsolója van; a (4) mótor átkapcsolóját (8)-al, a (26) motorét (37)-el jelöl­tük. A két átkapcsoló mind a (2) és a (3) hálózat­vezetékhez, mind a (9) és a (10) csúszóvezet ékhez párhuzamosan csatlakozik. Az átkapcsolók előkontaktusai úgy vannak be­rendezve, hogy a (8) átkapcsoló működtetésekor mindig a (9) csúszó vezeték és vele a (32) tekercs kapcsoltatik be előbb. Ezzel a (4) motorhoz tar­tozó (30) hálózati kapcsoló bekapcsoltatik, a (20) függőségi kontaktusnál az áramkör pedig megsza­kad úgy, hogy ha a (8) átkapcsolót végső hely­zetébe visszük tovább, a (10) csúszó vezeték is feszültséget kap; a (33) tekercs a (26) mótor (31) hálózati kapcsolóját akkor nem kapcsolhatja be. Eszerint a (8) átkapcsolót használva, csupán a (4) motort kapcsoljuk a hálózatra és kormányoz­zuk. Másrészt ha a (37) átkapcsolót működtetjük, akkor mindkét irányú kapcsolás esetén a (10) csúszó vezeték kap előbb feszültséget és ezzel az fclőbbi esethez hasonló módon azt érjük el, hogy csupán a (26) mótor kapcsolódik be. A két csúszó vezeték kontaktusához tartozó átkapcsoló kon­taktusrészeinek meghosszabbításával tehát oly esz­közre tettünk szert, amellyel minden egyes át­kapcsolóval egy-egy bizonyos motort vezérelünk. Ha a (4) mótor a (33) végkikapcsoló nyitása ré­vén megállíttatott, ekkor a (8) átkapcsolónak a másik forgásirányban való újabb bekapcsolása­kor, mindenekelőtt a (36) mólort a (30) hálózati kapcsoló önműködő zárásával fordított irányban indtjuk, amidőn a (34) kerülő kapcsoló zárul. Miután ez megtörtént, a (4) mótor is fordított irányban indúl. A (34) kapcsoló a (35) motorral oly ismert módon van összekötve, hogy a (34) kapcsolót a végállásokon át nem lehet tovább vinni. Az emelőmű (36) fékmágnese szintén csak akkor működik, ha a (30) hálózati kapcsolót ve­zéreljük, minthogy csupán a (4) emelőmótorhoz tartozó (30) hálózati kapcsolón át kap áramot. Ha önműködő üzemben a függő vasút (5) ko­csija a (9) és (10) kézi kormányzás körén kívül, szabad pályán fut a (24, 25) csúszó vezetéken, úgy gondoskodnunk kell róla, hogv a feszültség kimaradása és ftjbóli bekapcsolása esetén a függő vasút kocsijának csupán a járóműve, tehát csak a (26) motora jöjjön ismét működésbe. E célból az önműködő kapcsolókat úgy rendezzük be, hogy a (31) kapcsoló gyorsabban záruljon a (30) kapcso­lónál; a (30) kapcsolót pl. lassítószerrel látjuk el. Azután a (31) kapcsoló (21) függőségi kontaktusát nyitjuk mielőtt a (30) kapcsolót zárnók és ezzel bekapcsolását gátoljuk meg. Ugyanazt a célt elér­hetük úgy is, hogy szabad pályán az egyik munka­vezetéket, pl. a 25-öt, a másiknál magasabban vagy mélyebben rendezzük el, amivel az áram­szedő helyzetét változtatva, az utóbbival a (32) tekercs áramkörében egy kapcsolót nyitunk, úgy hogy a (36) kapcsoló nem jöhet működésbe. A találmány szerint a motorokat a kézi vezérlés kö­rén kívül különben a (24, 25) csúszó vezetékeken, valamiint a földön át, épp úgy tápláljuk, mint a kézi vezérlés szakaszában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom