73257. lajstromszámú szabadalom • Beállítható fadöntő gép

Megjelent 1919. évi március l>ó lO-eii. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78257. szám. X/k. OSZTÁLY. Beállítható fadöntőgóp. GROSCHOPP RICHÁRD ALWIN ÜZLETVEZETŐ THUMBEN. A bejelentés napja 1917 október hó 9-ike. A találmány tárgya vízszintesen dolgozó, magas­ságirányban beállítható, könnyen szállítható fü­rész. mely kézzel vagy géppel működtethető és különösen fák döntésére alkalmas. A találmány tárgyát képező fadöntőgép lehetővé teszi, hogy nagyobb terjedelmű fatörzseket, melyek döntése eddig órák hosszat tartott, néhány perc alatt ét, pedig különbözően megválaszható magasságban lefűrészeljünk, ami gazdasági szempontból és ka­tonai célokra való alkalmazás esetében nagy fon­tosságú. A fürészt célszerűen mótor hajija, de kéz­zel való működtetése is lehetséges. Az új géppel szükség esetén vasúti síntalpak, faragott fa és inas ettélék is fürészelhetők. A találmány tárgya tehát a faipart elősegíti és emellett katonai cé­lokra is alkalmas segédgépet képez. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát ké­pező fadöntőgép egy foganatosítási alakja az 1. ábrán elölnézetben, a 2. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett ol­dalnézetben, a 3. ábrán fölülnézetben és a 4. ábrán az 1. ábra C—D vonala szerint vett ol­dalnézetben látható. Az 5. és 6. ábrán a fürészfogak két különböző né­zetben vannak föltüntetve. A végnélküli lánc alakjában kiképezett fürész1 más célokra magában véve ismeretes módon egyes tagokból van összeállítva és emellett oly keskeny, hogy szélességirányban nem vesz több helyet igénybe, mint amennyi kihajlított fogakkal ellátott nagyoló fürésszel való dolgozásnál szük­séges. Ezáltal a fürészt végnélküli láncnak képez­hetjük ki és a fürésznek nem dolgozó, üresen visszamenő részét is a metszési helyen vezethet­jük át. Az egyes (a) tagokból álló fürész a (b) és (c) fürészlánckerekeken van átvezetve, melyek egyikét a helytálló (d) csapágy tartja, míg a má­sik (c) kerék (e) csapágya az (f) csigákon eltol­ható. Ezt az eltolható (e) csapágyat két (g, h) sín támasztja alá, melyek a leírandó körnek meg­felelően vannak ívelve. Minthogy a csapágynak a (g) és (h) síneket átfogó (i) és (k) karjai a síne­ken csúsznak, ezen a helyen célszerűen golyós vagy görgős csapágyat építünk be. A fürészt a vágás közben a fán fokozatosan át kell vezetni, vagyis annak a fa magasságirányára merőlege­sen kell haladnia. Ezt azáltal érjük cl, hogy az (e) csapágyat az (1) kar útján az (m) nyereg­szeggel kötjük össze, melyen az (o) csavarorsó 'megy keresztül; ez utóbbit az (o) forgattyú segé­lyével kézzel vagy géperővel forgatjuk és ezáltal a fürészlánckereket tartó csapágy eltolását ér­jük el. Különösen értékes az a körülmény, hogy a l'ürész különböző magasságba állítható be. Ezen célból a (b) és (c) fürészlánckerekeket tartó (p) és (q) tengelyek csavarorsókká vannak ki­képezve, míg a fürészlánckerekek agyai a meg­felelő anyacsavarmenettel vannak ellátva. A fürészlánckerekek tengelyeiken a kerekeken át­ütött (r) és (s) ékek, valamint a (p) és (q) tenge­lyekben kiképezett (l) és (u) hornyok útján van­nak megerősítve. Ha az (r) és (s) ékeket oldjuk, akkor a (b) és (c) fürészlánckerekek, mihelyt a VP^ es (q) csavarorsókat forgásba hozzuk, ei. utóbbiak forgásirányának megfelelően az orsókra íoltelé vagy lefelé haladnak. A (p) és tq, ojsoK együttes forgását a (v) lánc hozza létre, mely az egyik orsótót a másikig halad és

Next

/
Oldalképek
Tartalom