73256. lajstromszámú szabadalom • Gravitációs kenőkészülék

Megjelent 1919. évi március l>ó lO-eii. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73256. szára. V/b. OSZTÁLY. Gravitációs kenőkészülék. FARKAS ISTVÁN MÁV. FÖLÜGYELŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1917 október hó 12-ike. A jelen találmány tárgya kenőkészülék, főleg vasúti kocsik csapágyai számára. Az eddigi ily fajta készülékeknél rugóval terhelt kenőpárna adja le a kenőanyagot a csapra. Ezen kenési mód hátránya, hogy a csap alatt elrendezett nyitott tartályban szabadon elhelyezett kenőanyagnak fölös mennyisége vitetik át a csapra, melyen fölhalmozódik és a forgó-csapról a centrifugális erő hatásárai lesodortatok. További hátránya az eddigi készüléknek, hogy a rugó szorítása folytán bizonyos súrlódás lép föl a csap- és a kenőpárna között, mely egyrészt melegíti a csapot, másrészt a kenőpárna anyagát rontja, koptatja. A kenőszerkezet működése emellett a rugóitól van függővé téve, mely rúgó tudvalevőleg ülepedésnek és törésnek van alávetve, minek következtében a kenőszerkezet működése problematikus. A jelen találmány tárgyát tevő kenőkészülék az említett hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti kenőkészüléket ugyanis a, nehézségi erő szabályozza, mely erő, állandóságánál fogva, állandó és zavartalan működést biztosít. A találmány lényege a csapágytokhan lyukgatott palástú üreges kenőhenger elrendezésében áll, meily hengerek tengelyei kenőkamrák oldalfalazatán kiképezett, rézsútosan lefelé dülő hosszhasítékaiban vezettetnek és saját súlyuknál -fogva a kenőkamara lejtőszerűen kiképezett alsó pallózatán lefelé gurúlnak, míg a kenendő csaphoz nem érnek. Ily módon a kenóhengerek állandóan a változatlan nagyságú nehézségi erő, a gravitáció hatása alatt szorulnak a kenendő csaphos. A találmány tárgyának célszerű foganatosítási alakjánál a kenőhengerek magából a csapágy falazatából kiképezett kamara oldalfatazatában vannak ágyazva, de ehelyett bádogból készült külön kamarát is elrendezhetünk. A mellékeit rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a kenőkészüléken, illetve csapágytokon átvett harántmetszet. A 2. ábra hosszmetszet az x—x, illetve y—y vonal szerint. (a) a (d) a csapágytokban kétoldalt elhelyezett üreges kenőhengereket jelöli, melyeknek köpenye lyukgatva van. A hengereknek (e) tengelyei a (c) kamarák oldalfalaiban kiképezett rézsútos, még pedig a csapon átmenő függélyes sík felé konvergáló (b) hosszhasitékokban vannak vezetve. A (c) kamarák fenekei lényegében a (b) vezetékekkel párhuzamosak, tehát szintén lejtő alakjában vannak kiképezve, melyen az (a) henger súlyánál fogva legurul, mindaddig, míg a kenendő (f) csappal nefti érintkezik. Az (a) kenőhenger köpenyére tömlőszerü (g) kenőpárna van ráhúzva, míg a henger ürege merev kenőccsel vagy más kenőanyaggal van megtöltve. A föltüntetett foganatosítási alaknál a (c) kamara külön bádogtokból áll, mely a csap felé fordított oldalán az (a) kenőhenger számára való nyílással van ellátva és a (k) szögletvas közbehelyezésével a (d) csapágytokhoz van erősítve. Az (e) kamarának oldalt nyitott oldalát a (h) csapóajtó zárja el.