73252. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hengerműveken bizonyos hosszúságú szalagvas vagy más efféle levágása hengerlés közben
rendezést fölülnézetben szemlélteti, a 2. ábráin pedig a hozzátartozó villamos kapcsolási vázlat látható. A 3. és a 4. ábra az osztó ollót mutatja oldal- és elölnézetben; az 5., 6. és a 7. ábrán az osztó tárcsát, ai mutatóját és a hajtó szerkezetét látjuk elől-, fölül- és oldalnézetben föltüntetve. A 8. és a 9. ábrán elölnézetben és alaprajzon a hengerállványon elrendezett kontaktus-szerkezetet (kapcsolót), a 10., 11. és a 12. ábrán pedig az osztó tárcsán elrendezett szorító kontaktus nézetét és metszeteit ábrázoltuk. A A hengermű a föltüntetett példában hat hengerállványból áll, melyek közül a két utolsó egy-egy csiszoló állvány, amelyekről a szalagvas a tekercselő gépekhez jut. Az osztó olló (3. és 4. ábra) a második csiszoló állvány előtt van-elrendezve, úgy hogy a. szalagvasat a hengerek közötti utolsó menetében vágja el s pofaolló gyanánt van kiképezve, oly célból, hogy a vasszalagot rajta keresztül könnyen a hengerekhez vibessük és az (1) állványba helyezeit alsó (2) késből és a (4) ollóemeltyűbe beépített fölső (3) késből .áll. A (4) emeltyű az (1) állványban a (7) csap körül lengően van ágyazva és ellenkező végén az (5) ellensúlyt hordja. Az olló emeltyűjének lenyomására pl. hydraulikus úton a (11) dugattyú szolgál, amely az (1) állványra erősített (10) hengerben mozog föl és le és a (9) görgővel az olló (4) emeltyűjére lazán támaszkodik. A nyomó vizet a (10) hengerbe a (6) nyomó csövön át vezetjük be a (8) vezérlő készülék útján, amely .tokból és ebbe beépített, a (18) emeltyűvel működtetett be- és kibocsátó szelepekből áll; ezek közül a kibocsátó szelep a nyugalmi helyzetben mindig nyitva van, inig a szelepek zárására rúgok szolgálnak. A vezérlő készülékel a (12) féknyitó szerkezet működteti, amely a (19) vonó rúd révén a (18) emeltyűvel van összekötve. Ha a féknyitó szerkezetbe áramot bocsátunk, ekkor az a (13) forgattyú- és a (19) vonó rúd segélyével a (18) emeltyűt fölemeli és a bebocsátó szelepet nyitja, a kibocsátó szelepet pedig a rúgója zárja. Mihelyt az áram bevezetését megszakítjuk, a (18) emeltyűre helyezeti (17) súly ezt az 2 — * emeltyűt a (19) vonórúddal és a (13) forgaltyúva'l együtt ismét a kezdeti helyzetébe húzza vissza és a kibocsátó szelep nyílik bebocsátó szelep pedig zárai. Eszerint a nyitó szerkezet működtetésekor a (10) i, gerbe nyomó vizet vezetünk, a (11) dugattyú és a vele együtt a (4) ollóemeltyű lenyomatik, amidőn az olló a hengerelt anyagot szétvágja. A vezérlő szerkezetnek a (12) féknyitószerkezet áramának megszakításával való átállításakor a nyomó víz kifolyik és az (5) ellensúly a (4) emeltyűn ez utóbbit a dugattyúval együtt ismét a nyugalmi helyzetébe nyomja vissza. Az (1) ollóállványon a (14) bütyök van csappal megerősítve, amely az ollón átfutó szalagvasnak az ollóból való kiugrását gátolja meg. Ez a bütyök mindig a föltüntetett helyzetben igyekszik megmaradni íüggélyes élével az ollóállványra támaszkodik és csak a nyíl irányában lenghet ki. Féknyitó szerkezet gyanánt szokásos fékmótort vagy fékkocsit használhatunk. Az olló hajtását villamos úton motorral, vagy pedig forgatlyúhajtással és rudazattal eszközölhetjük. Az osztó olló a vágandó szalagvas pontos hosszának, illetve pontos súlyának meghatározására szolgáló osztó szerkezettel villamos kapcsolatban van (5—7. ábra). Ez a kapcsolat a (15) állványon megerősített (16) osztó tártosából áll, amely kerületén beosztással van ellátva, amely bizonyos viszonyban áll a henger kerületével; a beosztás minden vonala pl. a hengeren a hengerlő hossz egy-egy méterét jelenti; a szóban levő kapcsolat továbbá a (20) mutatóból áll, amelyet a hengerműtől függő hajtás hoz forgásba, hogy bizonyos, a bejárt osztóvonalaknak megfelelő hengerlési hosszat mutasson. • A berendezésben továbbá a (21) szorító kontaktus és a (22) mutató számára szolgáló, ütköző gyanánt kikékpezett fölfekvő szerkezetet alkalmazzuk. A mutató forgatásához szükséges, a hengerműtől függő hajtás a jelen példában a következőképen van kiképezve:
