73249. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

hogy egyenlő sebességgel égjenek le. A lámpa fényerőssége, energiafogyasztásá­hoz viszonyítva, nagyobb, mint a közön­séges, nem forgó fényívű ívlámpáké. Köz­vetett világításnál is nagy előnyöket nyújt ez az új ívlámpa, mert — mint fönt emlí­tettük — a lámpa részei nem állanak útjá­ban a fénysugaraknak. Nagy előnyökkel használható a jelen ív­lámpa gázok, vagy effélék kezelésére való elektromos kemenceként is. Ha a keze­lendő gázt a csőalakú külső (1) szénelek­tródán vezetjük át, akkor a nagy sebes­séggel körülforgó fényív a gáz útját metszi és így a gáz legkisebb részecskéit is éri, úgy, hogy a gőzreakció igen intenzív lesz. A 2. ábrán látható foganatosítási példá­nál az "(l) csőalakú szénelektróda a (2) rúdalakú szénelektróda meghosszabbításá­ban vele szemközt van elrendezve, úgy, hogy a fényív, az 1. ábrához hasonlóan, az (!) szénrúd gyűrűalakú széle és a (2) szén­rúd hegye közt képződik. A szénrúdakat itt is úgy lehet beállítani, hogy a forgó fényív vagy síklapú gyűrűalakú korongot vagy pedig pozitív, vagy negatív (domború vagy homorú) kúpfölülelet képezzen. En­nél a foganatosítási példánál külön után­toló berendezésre van szükség a szénrú­daknak fogyásuk mértékében való után­tolása céljából. Ahelyett, hogy az egyik szénrúdat cső­alakúan képezzük ki, lehet azt, mint a 3. ábrán látható, középen lyúkkal ellátott (4) síklapú korong alakjában is kiképezni, úgy hogy a fényív a korong ezen központos lyúkának széle és a (2) szénrúdnak ezen lyúkba benyúló, vagy a korong közelébe érő vége közt keletkezzék. A fényív körül, vagy annak közelében itt is mágneste­kercset rendezünk el a fényív forgásá­nak létrehozása céljából. Ez a foganatosí­tási példa egyebek közt főleg drótnélküli telegráfiához, fényvetőkhöz és effélékhez alkalmas. Természetes, hogy ha az egyik szén­rúd csőalakú és körülveszi a rúdalakú má­sik szénelektródát (1. ábra), akkor a két szénrúd közt lévő gyűrűalakú hézag vala­mely a fényerősség fokozására, a fényív színezésére, vagy más efféle célokra al­kalmas (5) masszával ; (4. ábra) is kitölt­hető. Azonkívül a rúdalakú (2) szénelek­tróda, valamennyi foganatosítási példánál, szintén csőalakúan és esetleg beles szén­rúdként lehet kiképezve (4. ábra) (6). A találmány tárgya egyebekben is kü­lönféleképen módosítható, anélkül, hog: a találmány lényegéből, azaz a fényívnek egy csőalakú szénelektróda széle és egj rúdalakú szénelektróda csúcsa közt való képezésétől és mágnesmezőben való el­rendezésétől el kellene térnünk, mely el­rendezéssel a fényívet gyors forgásban tartjuk, hogy az síklapú korong, illetve gyűrű, vagy pozitív vagy negatív kúp­fölület alakját vegye föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ívlámpa, azáltal jellemezve, hogy egyik szénelektródája cső- vagy átlyukasztott korongalakú, míg másik szénelektródája rúdalakú és egyik végével a másik szénelektródához ké­pest központosán és az annak szélén hossztengelyére merőlegesen keresz­tülfektetve képzelt síkban, vagy sík közelében van elrendezve, mimellett mágnesmezőt létesítő tekercs vagy efféle van a cső- vagy átlyukasztott korongalakú szénelektróda széle körül elhelyezve, úgy hogy az ezen elek­tróda széle és a rúdalakú elektróda vége közt képződő fényív állandóan forgásban tartatík.* 2. Az 1. pontban igényelt elektromos ív­lámpa foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy az egyik (1) szénrúd csőalakú és a másik (2) rúdalakú szén­elektródát körülveszi, úgy hogy utóbbi­nak vége az előbbinek szélén keresz­tülfektetett síkban vagy sík közelében foglal helyet. 3. Az 1. pontban igényelt elektromos ív­lámpa foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a (2) rúdalakú szén­elektróda az (1) csőalakú szénelektróda

Next

/
Oldalképek
Tartalom