73224. lajstromszámú szabadalom • Kamatmérő

eredeti mutató 4 százalékos voit, akkor a 3 szá­zaiékas mutató skálájának hossza úgy fog az eredeti mutató beosztásánlali hosszálhoz arány­iam, mint 3:4; azonban ez a rövidebb hosszúság ' ugyanannyi egyező részre lesz beosztandó, mint az eredeti mutató hosszabb skálája. Az esetben, ha a mutatót az eredeti mutató kamatlábánál magasabb kamatlábra kívánjuk beosztani, akkor az új mutató skálájának ugyancsak az eredeti mutató skálájának arányosn hosszabbnak kel­lenek lennie. Minthogy azonban ez a skála sem lehet hosszabb a félkör sugaránál, (vagyis az eredeti mutató skálájának hosszánál) az új ka­matláb skáláját a sugár hosszának megfelelő tá­volságban megszakítjuk és a hosszú maradékda­rabját a skála kezdőpontjától kezdve párhuza­mosan melléje illesztjük. Ha pl. az eredeti 4 szá­zalékos mutató mellé 6 százalékos mutatót aka­runk előállítani, amelynek teljes skálahossza tehát úgy laránylana az eredeti mutató beosztá­sának hosszához, mint 0:4, vagy 3:2, vagyis az új skála hossza az eredetinél másfélszer hosz­szabb volnia, tehát az új skálát eigymás mellé he­lyezett két párhuzamos szakaszban kell felrak­nunk a mutatóra és pedig az első szakasz, hosz­sza egyezni fog az eredeti mutató beosztásának hosszával, a másik annak csak félhosszát fogja kitenni. A (i százalékos mutató második skála­szakaszába eső időtartamra járó kamat megál­lapításánál úgy járunk el, hogy az első skála­szakasz legnagyobb számú (legalsó) oszláspont­ját metsző kama (vonalról leolvasott kamatösz­szeghez hozzáadjuk a második skálaszakaszba eső időtartamnak megfelelő osztásponton ke­resztül iha-ladó kamatvonal összegét. A készüléket az eredeti kamatláb helyett más százalékos kamat megállapítására az eredeti mu­tatóval is használhatjuk, mindössze a félkörrel koncentrikus további köríveket kell húznunk, amelyek mindegyike más-más kamatlábnak meg­felelően annyi egyenlő részre osztandó, hogy ezen osztás .szánnának az első körív beosztásá­nak számához való viszonya fordított arányban álljon az ujabb kabat'láb száma és az eredeti ka­matláb számának viszonyához. Pl. ha a készü­lék eredetileg úgy van megszerkesztve, hogy vele első sorban 1000 valutaegység magassá­gáig 4 százalék mellett legyen a kamat megálla­pítható, akkor 5 százalékos kamat megállapítá­sához húzott második félkört 800 részre kell osztanunk. Ebben az esetben a készüléket akként használjuk, hogy a mutatót az újonnan válasz­tott kamatláb körívének megfelelő lőkeosztó­pohtjára1 állítjuk s a kamatot a kamaívonalon leolvassuk. Félkör helyett természetesen más geometriai idom. pl. körcikk, teljes kör, vagy egyenközény is alkalmazható. Teljés kör alkalmazása esetén a teljes körkerület, körcikk alkalmazása esetén ennek ívhossza lesz ugyanúgy beosztandó, mint a föntebb leírt félkörnél. Ha iá kamatmérő geometriai idomául egyen­közényt választunk, akkor annak alapja lesz a tőke tengelye és természetesen ezt kell annyi részre osztanunk, mint a félkörnél a kerülettel tettük, az osztások pedig természetesen az idő­tengelyül választott magassági oldallal párhuza­mosan lesznek megvonandók. E párhuzamosak közül azután az elsőt egy, a másodikat két, a harmadikat három, iaz n-ediket az n számú rész­re osztjuk s az oszláispontokat minden egyes függőlegesen fölülről lefelé haladva számozzuk. A függőlegesek 'azonos számú oszlópontjail az­után éppen úgy kötjük össze, mint ahogy a kör i sugarainak osztópontjaival tettük s ily módon szinlén kama-tpoligonokat vagv kamatgörbéket nyerünk. A mutatónak ez esetben természete­sen az egyenközény magasságával párhuzamo­j san kell mozognia, aminek biztosítására az egyenközényt tartalmazó táblának fölső és alsó széle mentén alkalmazott (k) voniajzófejekkel, vr.gy a tábla két szélével párhuzamosan kiképe­zett (a rajzon föl nem; tüntetett) két horonyban vezethetjük a mutatót. A mutató beosztása egyébként teljesen azonos a köríven mozgatható mutatóéval. Magától értetődik, hogy akár a poláris körív, akár a parallel (egyenközény) koordinátarend­szerben a tengelyeken a kamatszámításnak há­rom tényezője (tőke, idő és kamatláb) közül bár­melyik kettőnek értékei fölvihetök, legcélszerűbb lesz azonban a leírásban és rajzban: választott elrendezés. Körvonal helyeit a sugarak végpontjait össze­kötő egyenesekből alkotott poligon, vagy pedig a körvonal osztáspontjain keresztül vont zeg­zugos keret is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNY. Kamatmérő készülék, jellemezve a kamatszámí­tás három tényezője (tőke, idő és kamatláb) közül az egyik tényező értékeinek körívre vagy egyenközény alapjára fölvilt jelzéseit, továbbá ugyanezen tényezőnek és még egy másik tényezőnek valamely alkalmas koordi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom