73224. lajstromszámú szabadalom • Kamatmérő

Megjelent 1919. évi február lio 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73224. szám. IXa/b. OSZTÁLY. , Kamatmérő. DR

PAVLOVICS TAMÁS ÜGYVÉD PANCSOVÁN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 9-ike. Ennek a találmánynak tárgya kamatmérő készülék, amely kamatoknak leolvasás által való megállapítására, vagy kiszámított kamatok helyességének ellenőrzésére szolgál. A készülék lényegében valamely alkalmas beosztású geometriai idomból, pl. körből (félkörből, körcikkből) vagy egyenközenybői és ezen mozgatható (forgatható, illetőleg tolható) skálás lécekből — mulatókból — áll. A kamatszámítás három lényeges tényezője, a töke, az idő és a kamatláb közül kettőből, pl. a tőkéből és az időből koordinátarendszert létesítünk és ebbe ezen két változó függvényeinek a kamatoknak — görbéit (poligonjait) rajzoljuk be a harmadik tényezőnek pl. a kamatlábnak pedig minden egyes százalékára különkülön mérőléoet (mutatót) készítünk. Mellékelt rajzon a találmány tárgyának példa-4peni kiviteli alakjai vannak föltűntetve, ahol 1. ábrán beosztással ellátott korong fölülnézete, a 2. ábrán skálás mutató, a 3. ábrán a korongos készülék mutatóval együtt használatban, végül a 4. ábrán egyenközény alakú kiviteli alak látható. Az első kivitel célszerűségi okokból nem teljes, hivem félkör alakú (a) korongból áll, melynek középpontjában a korong síkjából merőlegesen kiemelkedő (b) csap van megerősítve. Az (a) korongon a félkör kerületét a kamatszámításban célszerűségből legmagasabbnak elfogadott valamely tőkeegységnek pl. 1000 valutaegységnek valamely első sorban alkalmazni szándékolt kamatláb pl. 4 százalék mellett a gyakorlatban számítani szándékolt leghosszabb időre, pl. 1 évre járó kamatának, tehát (a föjvetl példában) 40 koronának megfelelő 40, vagy (ennek tizeszerese) 100, vagy (százszorosa) 4000 egyenlő részre osztjuk s a kerület osztópontjaiban a kör sugarait megvonjuk. Ezek utáin, a kerület első osztópoi.tjába futó első sugarat egy, a második osztópontba futó sugarat kettő, a

harmadikat három, az n-ediket n számú részre osztva, azok mindegyikén n-1 számú osztópontot létesítünk. Az. egyes sugarakon a félkör középpontjától a kerület felé haladó sorrendben ezen sugárosztópontokat 1-től n-ig terjedő számozással láthatjuk el. A sugaraknak egyező számozású osztó -pontjait egyenesekkel összekötve, azután a kamalpoligont, vagy ha ezen osztópontokon folytonos görbét fektetünk, a kamatgörbét kapjuk. A kerület minden, egyes oszlópontjából a sugarak megegyező számozású oszlópontjain át vont vonalak azután a kamatpoligpnsorl (kamatgörbesort) adják. A csatolt rajzon a 40 részre osztva gondolt korong osztósugarai és kamatgörbéi közül a világosság kedvéért csakis miniden negyedik van föltüntetve. Az 1. ábrán azonkívül pontozott vonalak jelzik a segédvonalak gyanánt használt sugarakat is, amelyek mint használatban fölöslegesek, a 3. ábrából már ki is hagyatták.