73188. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton útkorlátok süveggerendáinak összekötése az oszlopokkal

- 8 — végeiken az oszlopnak és az oszlopcsapszegek­nek nyílásain átdugott (1(1) sasszegekkel a (7) oszlophoz kapcsoljuk. A 4. ábrán az oszlopba szilárdan beágyazott két (5) oszlopcsapszeg kerül alkalmazásra, ame­lyeknek az oszlop tetején kiálló végei közé illeszt­'jük be a süveggerendák (3, 4) csapszegeinek kiálló < végeit, majd az (5) oszlopcsapszegeket egy csa­varokkal föléjük erősített (11) harántlemezzel összekapcsoljuk. Az 5. ábra föltüntette kivitelben csak az egyik (1) süveggerendának van kiálló (3) csapszege, míg a másik (2) süveggerenda (12) kivágással van ellátva, amelybe a (3) csapszegnek kiálló vége benyúlik. Ezt a (3) csapszeget az 1—4. áb­rákon jelzett eszközök bármelyikével pl. csavar­ral a (7) oszlopba beágyazott (5) csapszeghez kötjük. Ebben a kivitelben tehát minden egyes süveggerendának egyfelől (12) kivágása, másfelől kiálló (3) csapszege van. Valamennyi leirt kivitelben a süveggerendák (3, 4) csapszegeinek és az (5), illetve (9) oszlop­csapszegeknek kiálló végei valamint azoknak összekötése abban a nyitott vagy zárt üregben foglalnak helyet, amelyet a süveggerendavégek az oszlop fölött alkotnak, ugv hogy ennek az üregnek cementtel vagy efélével való kitöltése után az egész összeköttetés beburkolódik és így külső behatásoktól védve van, de azért az összc-f köttetés javítás céljából vagy efféle célokra old­ható. Az oszlopcsapszegek a süveggerendák illesztési hézagait befödő lemeznek vagy a hézagot kitöltő harántsínnak vagy csapnak megerősítésére is föl­használhatók. A 6. ábra szerint az (1 és 2) süveggerendasvé­gek hézag meghagyásával hozzáerősítetlenül tá­maszkodnak a két oldalról fölnyúló (7) oszlopnak fölső föliiletére. A siiveggerendavégek között, valamint az ezek és a kiemelkedő oszloppofák között megmaradó térközt betétek (kéregpapír, nemez vagy elféle) beillesztése után cementtel töltjük ki. A hézagot (13) süveggel födjük le, ame­lyet oldalperemeivel csavarok segítségével az (5) oszloptövisekhez erősítünk. A 7. ábrabeli kivitel csak abban különbözik a •5. ábrabelítől, hogy a (7) oszlopnak nincsenek kiálló oldalsó pofái, az összeköttetés egyebekben •ugyanolyan. \ 8. ábra szerint az (1, 2) siiveggerendavégek, miként a ti. ábrán, kiálló oszloppofák között fe­küsznek és (14) üreget alkotnak, amelyen (15) harántslnt dugunk keresztül, amelyet csavarok­kal, miként a 6. ábrán a süveget, a (7) oszlop oldalpofáiba ágyazott (5) oszlopcsapszegekhez erősítünk, mire" a térközt cementtel öntjük ki. A 9—14. ábrák az összeköttetésnek olyan kivi­teli alakjait tüntetik föl, amelyben a süveggeren­davégeket az oszlopnak feje körülfogja. E célból az oszlopfőnek a süyeggerendák beillesztésére al­kalmas nyílása van,1 amely egy betétdarabbal zárva vagy kisebbítve van, ugy hogy a süvegge­rendák nemcsak beilleszthetők, hanem jó meg­erősítés mellett szükség esetén ki is szabadíthatók a kötésből. A 9. ábrán a (7) oszlopnak fölső végén az osz­lop hosszában' terjedő nyílása van, amely liosz­szabb, mintsem az az (1, 2) süveggerendák végei­nek a keletkező oszlopfejekbe való beillesztésé­hez szükséges. Ezt a nyílást a siiveggerendavégek beillesztése után a süveggerenda keresztmetszetet meghaladó' részében ékszerű (l(i) betétdarabbal zárjuk, amelyet a közéje és az oszlop közé bevert (17) harántékkel rögzítünk. Ha ]). o. a (2) süveggerendát el akarjuk távo­lítani, akkor a (17) éket kiverjük, a (16) betét­darabot a (2) süveggeredavég alátámasztása után oldalról kivesszük és — a beöntött cement meg­lazítása után — a süveggerendát a szabaddá váll térije sülvesztve kissé balra toljuk el, hogy má­sik végét a szomszédos oszlopból kiszabadíthas­suk, majd isméi jobbra kihúzzuk. A 10. ábra a szerkezeti kiképzés tekintetében megegyezik a 9. ábrával, csupán a (16) betét­darabnak rögzítése a (7) oszlopban mind a két részen harántirányban áthatoló (17) rúddal vagy effélével történik. A 11. ábrán az oszlop fölső végén kiképzett fej, amelynek nagysága megfelel a süveggerén­dák keresztmetszetének, a süveggerendáknak ol­dalról való beillesztésére és kivételére való oldal­nyílással van ellátva, amelyet a süveggerendák beillesztése után (18) betétdarabbal zárunk. A betétdarabnak rögzítése p. o. úgy történik, hogy közte és az oszlopfő között1 ékszerű közöket ha­gyunk, amelyeknek kiöntése után (19) összekötő ékeli állnak elő. A 12. ábrabeli kiviteli alakban az oszlopfőt egy csapágycsészeszerű (20) rész, valamint az (1,: 2) süveggerendák alátámasztására való fölső osz­lopfölületből fölfelé kinyúló oldalfalak alkotják. Az összekötés az (5) oszlopcsapszegek segítségé­vel és pedig, mint a csapágycsészéknél csavarok­kal vagy pedig, mint az ábrán, akként történik, hogy az oszlopban rögzített (5) oszlopcsapszegek kiálló végükkel a (20) rész kivágásaiba nyúlnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom