73176. lajstromszámú szabadalom • Árambevezető drót üvegedények számára
.nesjelent 1919. évi február hó 287-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73176. szám. VII/d. OSZTÁLY. Árambevezető drót üvegedények számára. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 március hó 26-ika. Elsőbbsége 1916 február hó 10-ik«. Az üveg-edények számára való árambevezető .drótokat régebben csaknem kizárólag platinából készítették. Később oly drótok használatára tértek át, melyek magja nem merpesfémből, pl. nikkel 'és vas ötvözetéből, köpenye pedig platinából állt. Ezeket a drótokat hosszú ideig- használták, míg végül rájöttek arra, hogy bizonyos fémek, pl. vörösréz az üvegbe szintén kifogástalanul beolvaszthatok, ha azokat bevonat vagy köpeny gyanánt oly magon alkalmazzák, melynek hő okozta kiterjedése oly kis mértékű, hogy az összetett •drót összes kiterjedése az üvegével körülbelül egyenlő. Az ilyen drótok előállítása azonban a köpeny felhúzása, a légmentes összeforrasiztás, valamint a mag és köpeny átmérői tekintetében betartandó pontos méretek folytán körülményes és aránylag sokkal költségesebb, mint a homogén drót előállítása. Megkísérelték már homogén drót, pll krómsavasdrót alkalmazását is. Bz a drót azonban nem elégítette 'ki a hozzá fűzött várakozásokat, mert az üveghez rosszul tapad és rossz elzárást képez. Hasonlóan viselkednek a vas és nikkel ismert ötvözetei is. Ezek légibuborékok és légcsatornák képzésére oly nagy hajlamot mutatnak, hogy platina- vagy vörösrézbevonat nélkül nem is használhatók. A találmány tárgyát vas- vagy kobaltütvözetkből álló beolvasztható drótok képezik, melyeknél az üveghez való rossz tapadás hátránya nem mutatkozik. Az uj beolvasztható drótok vasnak vagy kobaltnak jnolibdénnel1 vagy wolframmal, vagy mindkettővel való ötvözeteiből, vagy vasnak és kobaltnak egymással való ötvözeteiből állnak, mi mellett ezekhez ismét molibdén vagy wolfram vagy mindkét fém adható. így pl. oly drótokat állíthatunk elő melyek igen sok wolframból ós molibdénből és kevési kobaltból állnak. A kobalt hozzáadása a wolfram vagy molibdén túlságosan kicsiny kiterjedés! együtthatóját növeli, úgy, hogy ez utóbbi az alkalmazott üveg kiterjedési együtthatójával megközelítőleg egyenlővé tehető. Általánosságban azonban jo-bban váltak be az olyan vegyületek, melyek főalkotórészét vas képezi. Ha a vashoz molibdént, wolframot vagy kobaltot adunk, akkor ezek már ki* mennyiségben is a kiterjedési együtthatót annyira csökkentik, hogy az a platináét nagy mértékben megközelíti. Más fémek, pl. nikkel vagy mangán ugyanekkora mennyiségben hozzáadva nem mutatják ezt a figyelemreméltó tulajdonságot, amennyiben ezen fémek hozzáadása a kiterjedési együttható lényeges növelésével jár. Jól beváltak a következő összetételek: 90% vas és 10% molibdén, 85% vas és 15% kobalt, 85%. vas ós 15% kobalt. Különösen jó eredményekhez jutunk, ha a vashoz az említett férnek közül egyidejűleg többet adunk, így pl. kobaltot .és wolframot vagy molibdént és kobaltot. Meglepő, hogy több fém egyidejű hozzáadása a kiterjedési együtthatót jóval nagyobb mértékben csökkenti, mint amennyit az egyes férnek hatásaiból képezett algebrai összeg kitesz. Ólomüvegből álló izzólámpákhoz különösen a 80% vasat, 10% bobaltot