73146. lajstromszámú szabadalom • Orvosi besugárzásokhoz való vízhűtés nélküli kvarclámpa

megjeleni 11*19. evi február nó 1-é .. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73146. szára. VII/e OSZTÁLY Orvosi besugárzásokhoz való vízhűtés nélküli kvarclámpa. QUAHZLAMPEN G. M. B. H. CÉG HANAUBAN. A bsjelentéa napja 1917 november hó 15-ike. Elsőbbsége 1916 jnlius hó 24-íke. Olvasztott kvarcból álló égővel ellátott higany­gőzlámpák gyógyliatása a terápiában ismeretes és ezen lámpákat sokoldalúan használják is. Az efajta készülékek ismert kiviteli alakjai a Kro­mayer-féle lámpa (179741. számú német szabada­lom), az úgynevezett mesterséges magaslati na­pok (566508, 566509 és 566510. számú német hasz­nálati minták) és a dr. Breiger- és dr. Nagel­schmidt-féle lámpák. Mindezek közös jellemzője, hogy az ultraibolya fény, melyet az orvos ren­delkezésére bocsátanak, vagy egyáltalában nincs erősbítve, vagy pedig kezdetleges visszaverő fölületek útján csak kevéssé erősbíttetik; ezen lámpák tehát kis testrészek besugárzására nem alkalmasak. Ez a hátrány legkevésbbé a Kro­mayer-féle lámpánál mutatkozik, mely a lámpá­hoz szükséges vízhűtés folytán lehetővé teszi, hogy a besugárzandó testrészt a fényforráshoz közel •vigyük. Ezen lámpa hátránya azonban éppen a vízhűtés, mely a gyakorlatban sok kényelmetlen­séggel jár, amennyiben 1. a víz be- és elvezetéséről kell gondoskodni, 2. a lámpán gyakran tömítetlenségek mutat­koznak, melyek költséges javításokat tesznek szükségessé és 3. a legkisebb hullámhosszúságú sugarakat maga a vízréteg és főkép a kvarcégőn az áramló vízből lerakodó esapadékok ,/szűrik és ezáltal a fénykisugárzást csökkentik. A találmány tárgyával az ismert kvarclámpák mindezen hátrányai elkerültetnek, .nevezetesen üundenekelőtt a fény kihasználása sokkal ked­vezőbb. Ezt a célt a mellékelt rajz 1. ábráján vázlatosan föltüntetett elrendezéssel azáltal érjük el, hogy az (L) fényívvel párhuzamosan és a fényív közelében két derékszögű egyenszárú (P) hegyikristály- vagy kvarcprizma van elrendezve, melyek átfogófölületein nincsenek a kvarcégő hője (körülbelül 500 fok) által elpusztítható tük­röző bevonatok és melyek a más készülékeknél a fényív által fölfelé és lefelé körülbelül 60 foknyi szög alatt csaknem teljesen hatástalanul kisugár­zott fényt a használati irányban, vagyis a (2, 4, 6) sugarak irányában visszaverik. Ezáltal tehát az (A, B) fölülettől kezdve kihasználható összes hasznos fény mennyiségét jelentékenyen fokozhatjuk. A fény erősbitéséhez kisebb mérték­ben az (B) reflektor is hozzájárul, míg a belül fényezett kúpos (K) fémcső az égőtől, a prizmák­tól és a reflektortól kiinduló fénysugarakat gyűjti és egyúttal elérhetővé teszi azt is, hogy az (A—B) fölületen különösen egyenletes fény men­jen keresztül. Az intenziv fénysugárzással intenzív hősugárzás is jár, ami gyógyászati célokra nem kívánatos. Kísérleteink azonban azt mutatták, hogy az ultraibolya sugarakat átbocsátó egy vagy két (S) üveg-, kvarc vagy hegyikristálylemez a káros hősugárzást meggátolja; ezen védőleme­zek egyike célszerűen kék violaüvegből készíthető és egyúttal a legkisebb hullámhosszúságú ultra­ibolya sugarak kilépését megakadályozó kék­szurőt is képezhet. A 2. és 3. ábrán a fönt megadott elv szerint szerkesztett lámpa látható. Az ismertetett optikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom