73117. lajstromszámú szabadalom • Rugós autókerék

Megjelent 1919. évi február lió 1-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73117. szám. XXa/ü. OSZTÁLY. Rúgós autokerék. FARKAS SÁNDOR HIVATALNOK ÉS STOICS LAJOS MŰSZAKI HIVATALNOK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1916 március hó 24-ike. A találmányban ismertetett rúgós kerék lényegében nem változik, mert a három fő rész ugyanaz marad a' jelen helyesbítésnél is, csak a mellékrészek szenvednek némi vál­tozást, u. m.: 1. Mint a mellékelt rajzon látható, a küllő végei a rúgó számára kengyel formára van öntve, még pedig úgy, hogy a rúgó vastag­ságának és szélességének pontosan megfe­lelően. Ezen a nyíláson dugjuk a rúgót ke­resztül. Ezzel azt érjiik el, hogy elmarad a talál: mány rajzában föltüntetett pántokkal való megerősítés és így a rúgónak nincs lekötött része, a mely holt lenne. 2. A rúgó két végének leerősítése a kerék koszorújához nem csavarokkal történik, hanem a küllőkön elhelyezett rúgók végei egymásra feküsznek és a kerékkoszorú kimélyített részeibe illenek bele, most egy borítórészt helyezünk rajta keresztül és ezen boritó rész két szélét csavarokkal erősítjük a kerék ko­szorújához. A kerék koszorújában a rúgó alatt és a borítórészben a rúgók fölött golyók vannak bemélyítve, hogy a rúgó végek ide-oda csú­szásánál úgy a zörgést, mint a súrlódást csök­kentsük. 3. Az abroncs pedig nem úgy mint az első bejelentésnél sima vaslemezből készül, hanem a fabetét részére kúposán mélyített öntött koszorúból még pedig a kerék közép­pontja felé szélesedő helyzetben, hogy a benne elhelyezett fatalp ki ne csúszhasson. Ezen fatalp több kisebb egyforma hosszú darabokból készül (A. B. metszet.) 4. Hogy a kerék küllőrésze oldalnyomás következtében ki ne essék, a kerékabroncs felső pereméből a küllő szélességének meg­felelő villa alakú tartók emelkednek ki, melyek a küllőt két oldalról közre fogják. Ilyen tartó négy küllőnél van elhelyezve. A többi négy küllőnél ugyanilyen négy tartó van. azzal a különbséggel, hogy a közép­részük oválisán át van vágva, melyben a meg­felelő küllők meghosszabbított részének a ke­resztüldugott szögecsei mozognak föl és le­felé (C. D. metszet). Ez azért szükséges, liogy a küllők a ke­rék koszorújával összeköttetésben legyenek, ne csak a rúgók közvetítésével, hanem köz­vetlenül is. Természetesen ezen találmány az ismer­tetett kiviteltől számos eltéréssel is készít­hető, a nélkül, hogy ezáltal lényegében vál­tozást szenvedne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom