73113. lajstromszámú szabadalom • Műláb

Megjelent 1919. évi január lió 16-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. I :ÍJ. SZABADALMI LEÍRÁS 73113. szám. VII/©. OSZTÁLY. »MBgi I ssmsgsm | | m Műláb. BOELL FERENC MŰVEZETŐ POZSONYBAN. & bejelentés napja 1917 október hó 9-ike. Jelen találmány tárgya műláb, melynek alsó lábszára a fölsőhöz képest rúgó által befolyásolt módon lenghet és pedig csakis addig, míg a lábfej valamely akadályba nem ütközik. Mihelyt ez az eset bekövetkezik, pl. ha a rokkant megbotlik, akkor az alsó és fölső lábszárak egymáshoz viszonyított mindenkori helyzetükben azonnal önműködően rögzíltetnek, ami a járást nagy mértékben biztosabbá teszi, mivel botlások esetén a rokkantat a legtöbb esetben az eleséstől megóvja. A csatolt rajzon a találmány szerint szerkesztett műláb egy kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a műláb elölnézete és a 2. ábra részben metszett oldalnézete. A fölső lábszárcsonkhoz ismert módon erősítendő (e) fölső lábszár a műláb térdesuklóját képező (a) tengellyel szilárdan van összekötve, míg az alsó lábszárt képező (h) pántok az (a) tengellyel illetve az (e) fölső lábszárral lengethetőeti vannak összekötve és pedig ismert módon úgy, hogy a rajzon föltüntetett egyenes helyzeten túl kifelé nem forgatható, hanem csakis befelé, Az (a) tengellyel egy (b, b'j szögemeltyű szilárdan van összekötve, melynek gömbalakúan végződő (b) karja a (e) rúgó által fölfelé szorított (i) tuskóhoz támatzkodik. A (c) rúgó alsó része a (j) csőben van vezetve, melynek csúcsban végződő alsó része a kaptafának a (k) bokacsukló fölötti (1) részére támaszkodik. Ily módon a (c) rúgó az alsó és fölső lábszárat állandóan kinyújtott helyzetben igyekszik tartani. A szögemeltyűnek másik (b') karja egy (d) nyomórúddal csuklósan van összekötve, melynek alsó vége az (1) kaptafarész közeléig nyúlik. A két (h) lábszárpánt között két (m, n) haránttengely van elrendezve melyek egyikén egy az érdes fölületével a (d) nyomórúdhoz fekvő (o) fékpofa, a másikon pedig egy (p) villa ül, melynek ágai között egy második (f) fékpofa (q) csukló körül lengethetően van elrendezve ; utóbbi fékpofa érdes fölülete az (o) fékpofa érdes fölületével szemben van elhelyezve úgy, hogy a két fékpofa a (d) nyomórudat közrefogja. A (p) villa külső szabad vége egy (g) nyomórúddal csuklós kapcsolatban ál], mely az (1) kaptafarész egy furatán megy keresztül. Á (g) nyomórúd, mely az («) nyomórúgó hatása alatt áll, a (t, t') csavaranya és ellenanya segélyével akként állítható be, hogy az (n) és (q) csuklók tengelyeit összekötő vonal a (d) nyomórúdra kb.