73088. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgásban lévő vonatokkal vagy effélékkel való távbeszélésre

Megjelent 1919. évi .január hó 4-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73088. szám. VII/j. OSZTÁLY. i Berendezés mozgásban levő vonatokkal vagy effélékkel való távbeszélésre. WERNER VIKTOR GÁBOR SZÁZADOS ÉS WARFVINGE KÁROLY HJALMAR MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1916 május hó 9-ike. Elsőbbsége 1915 május hó 11-ike. A találmány tárgya berendezés mozgásban levő vonatok vagy effélék és egy vasúti állomás vagy egyéb szilárd pont között való távbeszélésre, melynél a vonaton mikrofont, hallgatót és áramforrást tartalmazó áramkör van elrendezve, mely egy második, álló áramkörrel induktiv viszonyban áll, mi mellett az álló áramkört a vonal mentén elrendezett, a helytálló távbeszélőállomással összekötött egyszerű vagy kettős légvezeték képezi. Az ilyen elrendezéseknél a beszerzési költség jelentékeny csökkentését érhetjük el, ha a mozdulatlan áramkör számára a vasúti vonal mentéD amúgy is meglevő távíró- vagy távbeszélővezetékeket használhatjuk fel vagy ha — amennyiben ez bizonyos esetekben nem volna lehetséges .— a szükséges külön légvezetéket a táviró- vagy távbeszélővezeték árbóeaira függeszthetjük föl. Minthogy a vonat és a vasúti vonal mentén elrendezett távíró- vagy távbeszélővezetékek között a távolság rendszerint aránylag nagy és üzemtechnikai okokból nem csökkenthető bizonyos határ alá, gyakorlatilag használható eredményt csak úgy érhetünk el, ha úgy az álló, mint a mozgó távbeszélőkészülékhez speciális mikrofonokat (úgynevezett erősáramú mikrofonokat) használunk, melyek lényegesen nagyobb energiamennyiségeket képesek elektromos beszédáramkörökké átalakítani, mint ez a közönséges mikrofonokkal lehetséges. Erősáramú mikrofonoknak az álló áramkörben való alkalmazása azonban azzal a következménnyel jár, hogy a közelben fekvő vezetékek a vonatra vagy a vonatról való távbeszélésnél zavaró indukcióhatásoknak tétetnek ki, ami a vezetékek használatát nagy mértékben megnehezíti. A találmány célját ezen hátrány elkerülése képezi és a találmány abban áll, hogy az álló áramkör légvezetéke két egyenlő vagy közel egyenlő, egymással párhuzamosan kapcsolt részre vagy ágra van osztva, melyek a helytálló állomástól, mely a két vezetékág kapcsolási pontjával vagy pontjaival van összekötve, egymással ellentétes irányokban indulnak ki. A két vezetékág áramai, melyek ellentett irányúak, úgy szabályozhatók, hogy kifelé egyenlő erős, de ellentétes irányú induktiv hatást gyakoroljanak, úgy hogy a közelben fekvő vezetékekre gyakorolt indukcióhatások kiegyenlítetnek. Egyúttal azt az előnyt is érjük el, hogy a földáramoknak a két vezetékágra