73070. lajstromszámú szabadalom • Kúpkerék és eljárás annak előállítására

- 2 "módon előállított fogaskerék sem tud egy­mással együtt működni. Ellenben oly fogaskerék, melyet az elő­ször említett módon állítottunk elő, bizonyos körülmények között együtt működhet az utóbb említett módon készített fogaskerék­kel. Ez azonban megkívánja, hogy egy fo­gaskerékpár vagy egy fogaskerékhajtómű előállításához két különböző előállítási eljá­rást és két különböző szerszámot kell alkal­maznunk; ezenkívül azon lényeges hátrány származik, hogy a fogaskerékhajtómű ellen­álló képessége a pár azon kerekének ellen­álló képességére korlátoztatik, melynek, mint már említettük, lényegesen gyöngített fogai vannak. Szilárdsági szempontokból tehát semmit sem nyertünk azzal, hogy a pár egyik kerekének fogait egyenlő szélességűre készítettük, hanem csakis a fogaskerékhajtómű gyöngülését idéztük elő. Jelen találmány értelmében úgy a rendes spirálmetszésű fogaskerekek, mint a rendes­től eltérő fogaskerekek összes említett hát­rányait elkerüljük azáltal, hogy a fogolda­lak metszési vonalai az osztókúppal egy síkban kifejtve körevolvensek alakját mu­tatják, melyeknek körközéppontja az osztó­kúp csúcsával összeesik. Ezzel ugyanis azon lényeges előnyt érjük el, hogy úgy a fogak, mint a foghézagok egész hosszukban egyenlő szélesek lesznek (az osztókúp hosszában ^számítva), azaz egész hosszában egyenlő szélességű fog elérésével egyidejűleg egy egész foghézag előállítása egyetlen egy munkafolyamatban egyetlen egy szerszám segítségével válik lehetővé. Ehhez járul még, hogy egy és ugyanazon alkotó kerékkel, azaz ugyanazon szerszámmal és egyazon módon a fogaskerekek különböző sorozatai ugyanazon modulussal állíthatók elő, me­lyek valamennyien egymással együtt mű­ködhetnek. A mellékelt rajzokban a találmány tár­gyának néhány példakép vett foganatosí­tási alakja van föltüntetvel, az 1. ábrán egy alkotó kerék és egy kúp­kerék metszete a legördülés közben van be­mutatva, a 2. ábrán a keretek fölülnézete az 1. ábrá­nak megfelelően van ábrázolva, mimellett az egyszerűség kedvéért úgy az alkotó ke­rék, mint a létesített kerék a hozzájuk tar­tozó osztókúppal van helyettesítve; a 3. ábrán a 2. ábra A—B vonala szerint vett metszet látható, a 4. ábrán a találmánybeli kúpkerék rész­leges metszete van ábrázolva; az 5. ábrán ugyanezen kerék fölül nézete lát­ható ; a 6. és ff. ábrán sémásan van néhány gya­koribb fogalak bemutatva, a 8. ábrán a találmánynak megfelelő nyilas kerék van bemutatva részben a 9. ábra E—F vonala szerint vett metszetben; a 9. ábrán végül a legutóbb említett kerék fölülnézete látható. Az 1. és 2. ábrákon (1) jelzi a sík alkotó kereket és (2) a rajta való legördüléssel előállított kúpkereket. Mint az 1. ábrából látni lehet, az alkotó kerék fogai egyenlő magasságúak ós egyenes szelvényüek, azaz keresztmetszetben egyenes oldalú letompí­tott ékalakúak, mint azt a 3. ábra világosan mutatja. A 2. ábrán (3) jelzi az alkotó ke­rék és alkotó fogak osztósíkjának metszési vonalait. Ezen metszési vonalak a rajzban föltüntetett foganatosítási alaknál, mint a (4) kör evolvensei vannak foganatosítva. Mi­után tudvalevőleg két egymás után követ­kező evolvens derékszögű távolsága mindig ugyanaz és a (4) alapkör osztásával egyenlő, ebből közvetlenül következik, hogy úgy a fog, mint a foghézag egyenlő szélességű lesz, bárhol is messük is az evolvensekhez derékszög alatt fekvő síkokkal. Az alkotó kerék fogai tehát egyenlő magasságúak és egyenlő szélességüek ós egyúttal a foghéza­gok is egyenlő szélességüek. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha egy fogat az alkotó kerék -tengelye körül koncentrikusan fekvő hengerfölületek sorával metszjük, a keresztmetszet rendes módon a keresztmet­szetnek az osztósík középpontjától való tá­volsággal növekszik. Ugyanezen arány áll fönn természetesen a foghézag tekinteté­ben is. Miuden további nélkül világos, hogy ha ily alkotó kerék segítségével a legördülési

Next

/
Oldalképek
Tartalom