73053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítógáz előállításra, folytonos vagy nemfolytonos destillációval, függélyes retortákban, vagy kamrákban és ehhez való berendezés
Valamelyik hermetikusan elzárt (43) közbenső tartály szene (bitumenje) a (42) csapon (11. ábra) vagy ehhez hasonló elzárószerven át lép be az (1.) retortába. A retorta fölső részében mérsékelt hőfok uralkodik, mely elegendő a víz és a könynyebben illó szénhidrogének egy részének elgőzölögtetésére. A retorták kúpos alakjuk folytán a szén megdúzzadását és könnyű lesülyedését engedik meg. A kiszélesedés lefelé kevésbbé kifejezett, mint a retorta fölső részében, amennyiben az adag súlyát is tekintetbe kell venni. Ez az építési mód megengedi: 1. a szén (bitumen) bármily kívánt fokban való megdúzzadását (fölfúvódását), ami a gázok fejlődését megkönnyíti, 2. a gázok kényelmes elvezetését az adag magván keresztül, mely utóbbi alacsonyabb hőfokú, mint a retorta kerületén lévő adagrészek, 3. a frakcionált desztillációt, mert a lesiilyedés mértékében a szén (bitumen) mindig melegebb és melegebb zónákba jut. Ha eléretett a fűtés maximuma, akkor nem szükséges ezt a maximumot tovább föntartani, hanem mérsékelt hőfok elegendő, úgy amint az pl. valamely desztilláló lombiknál is előfordul, hogy az elpárologtatandó termékek maradványait is kihajtsuk. A jelen találmánynak megfelelő fűtő eljárással ez a desztilláló eljárás könnyen foganatosítható. A.cyanhidrogének szintetikus képződését, aminő bizonyos szerkezeteknél föllép, itt a nagyobb ammoniákkitermelés pótolja. Lesülyedése közben az izzó koksz a retorta alsó részében képződött vízgázt éri. Ez a vízgáz fölszállásakor az utódesztilláció szénhidrogénjeivel gazdagodik és a keverék ezután a zónákon való keresztülhaladásá közben a legmagasabb hőfokkal rögzítődik úgy, hogy stabil gáz jön létre. A retorta alsó végéhez közeledve az izzó koksz még a következő funkciókat végzi: 1. A szénsavat szénoxiddá redukálja (C02 C = 2 00). A melegmennyiséget, mely ebből az átalakulásból ered, a retorta külső fűtése kiegyenlíti. 2. Szénsavat (C03 ) fejleszt a koksz szénje (C) egy részének oxigénnel (0) való egyesítésével és kénhidrogént (Ha S) az izzó kokszban foglalt kén jelenlétében. 3. A vízgőzt oxigénre (0) és hidrogénre (H) bontja szét. Eme funkciókat teljesítve, a koksz csaknem valamennyi melegét elvesztette, mire ama gőzzel eloltatik, mely folytonos áramban az alsó retortafej alatt lép be.1 Ha azt találjuk, hogy az így fejlesztett vízgázmennyiség a fejlesztett világítógáz mennyiségéhez képest túlságos nagy, akkor a kokszra vizet lehet fecskendezni, mely a kokszból latens melegének nagy részét elvonja, mely a vízne^ gőzzé alakításához szükséges lenne. Ez a két kokszoltó módszer egyidejűleg is használható. A jelen eljárással, mely szerint a desztilláció két, egymástól jól elválasztott fázisban megy végbe, csaknem tökéletes frakcionált desztilláció válik lehetővé és egyúttal a karburáit vízgáz rögzítését, valamint karburálását érjük vele el. A gyakorlati vízgázgyártásnál a rögzítés a szokásos készülékekben, főleg mindegyik elgázosító periódus vége felé el nem érhető. Ezt a hátrányt a meleg csökkentése idézi elő és hatásos módon korrigálható ez a jelen találmánynak megfelelő folytonos vízgázgyártási eljárással. A vízgáz bevezetése, karburálás és rögzítés céljából a retorta olyan helyén történik, mely a kívánt eredmény elérését biztosítja. A retortán kívül gyártott vízgáz ezen bevezetése nem zárja ki a vízgáz külön gyártását magában a retorta belsejében. A jelen találmány karburálóolaj bevezetését a retortába szintén megengedi arra az esetre, ha azt a folytonos vízgyártás megköveteli, hogy kielégítő karburációt érjünk el. Ez pl. sovány szenek (bitumen) desztillálásánál válhatik szükségessé. A koksz, mely többé-kevésbbé kompakt oszlopban csúszik le a retortában, az alsó görbített (27) falhoz ütközik (9. ábra). E fal hajlása folytán egyrészt és a kokszoszlop súlya folytán másrészt ezen fal alsó vége eltolódást szenved, mely a koksznak nagy