72977. lajstromszámú szabadalom • Berendezés telefonon közvetített beszélgetések fonográfikus fölvételére és leadására

szűnik. Az (5) szán elforgatásának elkerülésére ismeretes módon a szán számára való mellékvezetéket létesítjük azáltal, hogy a szánból lefelé álló (16) kar villás vége a (4) szánvezetékkel párhuzamos (17) kart veszi körül. A hangdoboz az (5) szán (18) toldatára van szerelve, úgy hogy az a (3) henger fölött foglal helyet. A hangdoboz tárcsaalakú (19) részében (21) gumigyűrűk segélyével ismeretes módon a (20) membrán van ágyazva. A hangdoboz a membrán fölött a (22) foglalatot alkotja, melybe a (23) bajonettzár segélyével különféle, alább leírt betétek illenek. A (18) toldat alatt levő (24) csapágybakon a (25) emelő van elrendezve, melynek a (19) hangdoboz alá nyúló végén ágyazás és rúgó segélyével a (26) irónemelő van ágyazva. Ezen irónemelő egyik végén a (27) íolvevoirónt és kissé ez előtt a (28) visszaadóirónt hordja az emelő másik vége pedig a (29) drót segélyével a (20) membránnal van összekötve. A (13) állítógyűrűn a fölfelé álló (30) orr van kiképezve, mely a (25) emelő alá nyúlik akkor, mikor a (13) gyűrű (15) fogantyúját lefelé forgatjuk. Ezáltal a (26) irónemelő fölfelé mozgattatik és a (27) vagy (28) irónok a hengerről leemeltetnek. A (24) csapágybakon azonkívül a (31) súly is van ágyazva. Ez a súly a lefelé álló (32) toldattal bir, mely — mint azt a 3. ábra mutatja — az (5) szán (33) orrára támaszkodik. Ennek következtében a (31) súly nem terheli a (25) emelőt, míg a (32) és (33) részek kikapcsolódásánál a (31) siíly a (25) emelőt terheli (4. ábra). Ezt a két helyzetet azáltal érjük el, hogy az egész hangdoboz forgathatóan van a szánon ágyazva azáltal, hogy vagy a (18) toldat van villává kiképezve, mely egy a szánvezetékkel szilárdan összekötött (34) toldatot fog közre, vagy pedig közbenső darab gyanánt van a villává kiképezett (34) toldat által közrefogva. Az egész hangdoboz tehát a (3) hengerhez képest elmozgatható úgy, hogy ehhez képest többé-kevésbé rézsútos helyzetet foglal el. A hangdoboz álló helyzeténél (3. ábra), a (26) irónemelő oly helyzetben van, hogy a hegyes (27) fölvevőirón érintkezik a (3) hengerrel, a hangdoboz fekvő helyzeténél pedig (4. ábra) a tompa (28) visszaadóirón érintkezik a (3) hengerrel. A hangdoboz álló helyzeténél a (31) súly (32) toldata a (33) orrhoz támaszkodik, úgy hogy a (25) emelő nincsen megterhelve és a hegyes (27) irón gyengén nyomul a (3) hengerhez, amint HZ cl fölvételhez szükséges. A fekvő helyzetbe való áttérésnél, a (32) ütköző a (33) orról lecsúszik, úgy hogy a súly a (25) emelőt terheli, miáltal a viszszaadásra szolgáló tompa (28) irón lép működésbe. Mindkét helyzet azáltal van biztosítva, hogy a (18) és (34) részeket egymással kapcsoló zár van alkalmazva. Ezen célból pl. a csavarrugó ellenében kihúzható (35) csapszeg van elrendezve, mely az említett helyzeteknél a szánon j szilárdan ülő (34) rész furatába ugrik j be. A (36)-tal két egymás mellett elren-i dezett pecek van jelölve, melyek ugyancsak a szánon ülnek mozdulatlanul. Ezen pecekkel szemben a (37) harántrész van a (24) bakon alkalmazva, mely célszerűen engedékeny anyagból készül. Ha a hangdoboz fölvevő helyzetében van (3. ábra), úgy a (37) harántrész a (36) pechekhez fekszik. Ezáltal a (24) bak, mely a (38) csavar segélyével kissé elforgathatóan van megerősítve, rögzíttetik. Ennek az a célja, hogy az irónemelő a fölvevő helyzetben (3. ábra) akként rögzíttessék, hogy a (27) irón oldalingadozásai elkerültessenek. A hangdoboz visszaadó helyzetében (4. ábra) a (37) harántrész nem érintkezik a (36) pecekkel, úgy hogy a (25, 26) emelőrendszer meglazul, -s így a (28) visszaadó irón akadálytalanul követheti a hangrovátkákat oly célból, hogy ezek elkopása lehetőleg csökkentessék. A (22) foglalatba az (50) mágnesrendszer van helyezve, mely — mint azt a 3.