72947. lajstromszámú szabadalom • Műtérd-, illetve künyökizület

_ 2 — comb- vagy fölső karcsont (o) gördülő fölületének (4. ábra) felel meg. Ezen göíbfe (d) horonyban (e) golyó fut, mely körülbelül felényire ebben a görbében vezetődik, míg másik fele a (b) lábszár, ill. alsó karsin mélyedésében nyer vezetést. A második (g) golyó felerészben az (a) comb-, ill. a (b) sin (i) hornyában fut Ha a rajz szerint (c) födőt alkalmazunk, akkor ennek a (a) sin felé fordított oldala a (b) sinnek megfelelően van kiképezve, úgy hogy a vezetés mindkét oldalon egyenlő. Az 1. ábrán szemléltetett kinyújtott helyzetben a (g) golyó az (i) horony legkülső széléhez közel, az (e) golyó pedig a (d) görbének az izületi középponttól legtávolabbi, alsó pontján foglal helyet. A 2. ábrának megfelelően eszközölt hajlításnál (e) golyó a (d) görbületi horonyban gördül és és ezen horonynak az izületi középponthoz legközelebb eső részébe jut, mimellett egyidejűleg az (í) horony a (g) golyó mentén csúszik. Eszerint tehát a comb ugyanolyan darabbal rövidült meg, amekkorával az (i) horony a (g) golyóhoz képest eltolódott. A (k) lábszárnak az (m) combhoz képest való elmozdulását három helyzetben szemléltető 4. ábrával való összehasonlítás azt mutatja, högy a mozgás teljesen megfelel a természetes Ízület mozgásának. Az izület főleg rövid teherbíró lábszárak számára való művégtagok szerkesztésénél alkalmazható. Ilyen művégtagok szerkesztésé eddig főleg azért ütközött akadályokba, mert mint már említettük, hájlításnál a csonk hosszirányban elmozgott, minek következtében íölfekvési fölületétől eltávolodott' és így nem vehetett részt a teherviselésben. Ezen esetben csakis a combcsont bütykét, ill. az ülőcsontot lehetett erre a munkára fölhasználni. A találmány szerinti ízület alkalmazásánál a csonk állandóan megmarad fölfekvési helyzetében, úgy hogy részt vehet a súly viselésében, föltéve hogy egyébként teherbíró. Könyökizület gyanánt való alkalmazásnál a (d) görbületi hornyot természetesen a könyökizületnek megfelelően kell, kiképezni,.. A térd, ill. könyök túlnyujtásának megakadályozására (n) ütköző szolgál. A példaképpeni foganatosítási alaknál a (d) horony az (a) részben, az (i) horony pedig a (b) és (c) részekben van elrendezve. Természetesen a megfordított elrendezés is lehetséges; de lehet mind a két hornyot a (b) vagy az (a) sinben is elrendezni és a másik részt csupán a golyók ágyazására fölhasználni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mütérd-, ill. könyökizület a természetes-Ízületnek megfelelő görbületi vezetéssel, . azáltal jellemezve, hogy vezetőcsapok helyett a két izületrész összekötésére golyók szolgálnak, melyeknek egyik feleaz egyik, másik fele a másik iziiletrészben van ágyazva. 2. Az 1. alatti igényben védett izület foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vezetékek félkör-keresztmetszetű hornyok gyanánt vannak kiképezve, melyeikben a másik izületrészbe beeresztett golyók futnak. 3. Az 1. alatti igényben védett izület foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyik ízületen villaszerűén van kiképezve, és a másik sint körülfogja, mimellett a görbületi vezetékek az izületsinek érintkezési fölületén vannak elrendezve. (1 rajzlap melléklettel.) i r r '/ i **ixM hészven-TÁRSASAO MVŰMULM