72939. lajstromszámú szabadalom • Védőköpeny az elektromos indukciós kemencékbe beépített transzformátorok tekercseinek védelmére

való hajlandóságot idézhetnek abban.elő és melyeket egyebek közt a forró falazat által fölmelegített külső és a hűtött belső fal közt fönnálló tetemes höfokkülönbsi'égek, valamint a kemencefalazat, vagy a falazatbélós nyomása idéz elő, mely fokozódó hőfokkal a tűzálló anyagok megnagyobbodása folytán következik be. Az ilyen alakváltozások a köpeny kiegyenesítését tehetik szükségessé bizonyos üzemidő után, hogy ezzel megelőzzük a tekercs kielégítő hűtésének veszélyeztetését. A jelen találmány már most a kemencefalazatot, vagy a faliazatbéJést határoló külső védőköpeny különleges kiképzéséire vonatkozik, úgy hogy annak mindennemű alakváltozása mesiszemeően meggátoltatik. A rajz 3. ábráján a védőköpeny ezen új fogonatosMáai alakja példaképen van bemutatva. A betűjelzések megegyeznek az (1. és 2. ábrán) használtakkal. Ez az új védőköpeny lényegében abban különbözik az (1. és 2. ábrákon) látható eddigi védőköpenykivitettöl, hogy magassági irányban, egészen, vagy részben, boltozott an (domborúan) van kiképezve, úgy hogy hordószerü alakja van. Az így előálló boltozat üregében alkalmas aliakú merevítőbordiáik vannak elrendezve, úgy hogy a födőköpeny a iálazatbélésel szemben boltozatként hat. Könnyen belátható, hogy a védőköpenynek így létesített hordóalakja folytán, szembein az eddig kizárólag használt és pontosan függélyesen álló falakkal ellátott hengeres alakkal, a védőköpeny ellenátlóképességének igen jelentékeny nagyobbodást érjünk el anélkül, hogy az új védőköpeny helyszükséglete említésre méltóan nagyobb lenne, mint a régi külső védőköpenye. Azonkívül a jelen új köpenyalak, a hengeres belső oldalán elrendezett bordák folytán, a jobb hőelvezetés, tehát a hatásosabb hűtés előnyét is nyújtja, továbbá a boltozatos alak folytán azt is elérjük itt, hogy a boltozat csúcspontjára (oromzatára) ható nyomás részben, fölfelé és lefelé elterelődik, aihol üregek képződnek, melyeket a falazatbélés megnagyobbodásakor (kiterjedésekor) mindennemű kár nélkül kitölthetnek a megnagyobbodó tömegek. Különösen előnyösnek látszik, hogy a védőköpenyt csak középső részén, azaz csák ama részén képezzük boltozatosán (domborúan) ki, mely legközelebb fekszik az elvosztandó anyaghoz, mert így aránylag kis magasságon elég erős görbület adatik ki aniéűkütl, hogy ekkor káros helyszükséglet lépne föl. A (3. ábrán) ez a foganatosítási példa van föltüntetve. Eszerint a védőköpeny több részéből van összeliéve, nevezetesen egy alsó és egy fölső hengeres részből, melyek kivüi e|lönycoen vízszintes és függélyes merevítésekikel vannak ellátva. E résziek a (3. ábrán) (i)-vel vannak jelölve. Ezekeit egészben, vagy részben alkalmas fémből lehet önteni, vagy lemezekből lehet összeállítani. A (k) kapcsoló részek a hengeres fölső és alsó köpenyrészeknek a középső, boltozatos, hordóalakú védőköpenyrészszel való összeköttetésre szolgálnak. Ez a középső köpenrész pl. egy sajtolt (1) sárgarézlemezből állhat, mely sárgarézből való (m) profildarabokkal van merevítve. Sárgaréz helyett természetesen bárminő más anyag alkalmas, pl. nagyszázalékos nikkelacél is használható. A védőköpeny félköralakú végrészei (2. ábra) már magukban véve is nagy alakszilárdságúak, úgy hogy nem föltétlenül szükséges, hogy ezeket is boltozatosán képezzük ki. A sárgarézből való védőköpenyt allsó részén célszeirüQn kihajlítcitt (n) tömítőszegéllyel látjuk el, hogy a meleg folytán igen hígfolyó kátránynak a többrészü védőköpeny illeszkedési hézagain való keresztülszivárgását meggátoljuk. A jelen új hordóalaikú védőköpeny az eddig szokásos hengeiiiaiakú köpenytől 1.) tetemesen nagyobb szilárdságával és alaktartó képességével, 2.) jobb hőeilivezető hatásával és 3.) a íalazaitbölésneik a köpenyre gyakorolt hátrányosan ható