72915. lajstromszámú szabadalom • Elektromos szelep túlfeszültségek elvezetésére

szerinti elektromos szelepnek egy kiviteli példáját tünteti föl vázlatosan. Ez a kivitel oly elemet tartalmaz, amelynek két (el, e2) elektródája között a bevezetésben már említett első szikraköz hossza tetszőlegesen szabályozható. Az (el) elektródát a (T) földdel az (a) vezeték köti össze, míg az (e2) elektróda az (e3 e8) elektródasor első (e3) tagjával van összekötve, ahol ez utóbbiak között szintén a bevezetésben már említett szikraközök foglalnak helyet. A sorozat utolsó (e8) elektródája a (b) csap körül lengő, vezető anyagú (bl) emelő révén a pl. vasból készült (a) hődrót egyik végéhez van kapcsolva, míg ezen huzal másik vége a sziláid (al) ponthoz csatlakozik és a (v) vezeték útján az erős (R) ellenállással, ez pedig a hálózat j(l) vezetékével van összekötve, mely utóbbitól a túlfeszültségeket távollá rfcani kívánjuk. Az (e3... e7) elektródák mindegyike a kis (c3... c7) kondenzátorok egyik fegyverzetéhez van kapcsolva, míg a másik fegyverzet a közös (t) vezetékkel van összekötve. Ez utóbbi a helytálló (g) kontaktushoz van kapcsolva, amely a (bl) emelő által hordott mozgékony (f) kontaktussal jöhet érintkezésbe. Az (a) hodrót hossza úgy van megválasztva, hogy rendes hőmérsékletnél a két (f, g) kontaktus a (d) rugó ellenhatása dacára érintkezésben áll egymással. A föltüntetett kivitel működési módja a következő: A leírt szerelési mód következtében az (el) elektróda a (T) föld potenciálján van míg az (e2) és a többi (e3... e8), elektródák a kis kondenzátorok közbeiktatása folytán a hálózat (1) vezetékénlek potenciálján Vannak, ha az (f, g) kontaktusok érintkezésben állnak egymással. Az (el, e2) közötti szikraköz hosszúsága másfelől úgy van szabályozva, hogy szikra ugrik át, mihelyt az ,(1) vezeték feszültsége eléri azt az értéket, amelynél a készüléket működésbe lépni kívánjuk. Ha ez az érték pl. 10000 Volt és ez el van érve, akkor az (e2) elektródától, amely 10000 Volt potenciálon van, szikra ugrik át az (el) elektródához, amelynek potenciálja null. A keletkező áram igen gyönge, mivel a kis (c2) kondenzátoron kell áthaladnia. Ennek folytán a feszültség esése az (el, e2) szikraközben csekély és pl. 500 Voltot tesz ki. A feszültség esése az (R) ellenállásban szintén kis mérvű, minthogy az áram erőssége csekély. Ennélfogva az (e3) elektróda potenciálja megközelítőleg 500, míg az (e4) elektróda még mindig a 10000 potenciálon van. E kettő között tehát szikra ugrik át és az (e4) elektróda potenciálja 1000 lesz. Szikra ugrik át továbbá az (e4) és (e5), azután az (e5) és (e6) között, és így tovább. Valahányszor a megfelelő ívbe'n a feszültségnek 500 Volttal Való esése következik be, a sorozat elektródái között szikrák létesülnek kaskadszerüen. A sorozat elektródáinak száma úgy van választva, hogy midőn a szikrák az utolsó előtti (e7) elektródához érkeznek, ez utóbbi és az (e'8) elektróda között elég potenciálkülönbség maradjon arra, hogy szikra képződjék (pl. 2000—3000 Volt, ami egyébként alacsonyabb annál az értéknél, amelynek a rajz körülményei megfelelnek). Ha a szikrák mindenütt átugrottak, a túlfeszültség az (R) ellenálláson, az (e3 ... e8) elektródák során és az (el, e2) szikraközön keresztül, amelynek (el) elektródája földelve van, közvetlenül levezettetik. Ha a túlfeszültség levezetése elég erős és elég hosszú időtartamú áram keletkezésére ad alkalmat, akkor az (a) huzal érezhetően fölhevül, megnyúlik és lehetővé teszi a (bl) emelőnek a (d) rúgó által való elbill'entését, amikor is az (f, g) kontaktusok szétválnak. A (t) vezeték megszűnik az (1) vezeték potenciálján lenni s a készüléknek az (1) és (T) között most már nagyobb potenciálkülönbségre van szüksége a működéshez, mint korábban volt. Ha ez a maga-