72911. lajstromszámú szabadalom • Fonalváltóberendezés himzőgépeken
A (68) szelence' az (54) orsókereket tartó (52, 53) ágyazással együtt egy közös (71) tartón nyugszik, mely a (72) öntöttvas, alapzaton van megerősítve. A (72) alapzaton (73)-nál továbbá (70) emelő forígásc sapja van ágyazva, mely emelő a többi emelőkkel együtt (74) rúd által ideoda lendíthető. Az 1. ábra szerint a fonál (75) orsóról jön, (76) tárcsán átahald, (1. és 6. ábra) és ezután az u. n. (10) kis fonálvezetőn és a (11) nagy fonálvezetőn át az (5) tűhöz érkezik. Minden egyes fonál részéire egy (76) tárcsa van jelen és ezen tárcsák valamennyien külön-külön (78) kétkarú emelőkön vannak lazán forgathatóan elrendezve, melyek egy közös (77) tengelyen vannak forgathatóan elrendezve, és (79) rúgó által állandóan (80) gáthoz támasztatnak. Egy (81) tengelyen (82) bütyöktárcsák vannak elrendezve egyenletes elosztásban és pedig számszerint annyi, mint amennyi (5) tű van egy sorban elhelyezve. A (81) tengely csapágyaiban hosszirányban eltolható, azon célból, hogy minden (82) hüvely azon (78) kétkarú •emelő alá hozható legyen, melynek momentán működtetése kívánatos. A (76) tárcsák kerülete érdes, vagy ékalakú horonnyal van ellátva, hogy a tárcsák köré tekert fonál elcsúszása megakadályoztassék. A (76) tárcsák közvetlen közelében (33) henger van ágyazva, melynek kerülete szintén érdes. Ezen henger fölülete példaképen ugyanúgy lehet kikészítve, mint az a hímzőgépek csiszolóhengereinél szokásos. A (83) hengert azonkívül épúgy, mint a csiszoló hengereknél szokásos, fékezővel és akasztóval kell ellátni, hogy forgás ellenállása szükség szerint nagyobbítható vagy kisebbíthető, sőt forgása időközönként teljesen beszüntethető legyen. Ha tehát a (76) tárcsa a (82) hüvely áltlal a (83) hengerhez szorMtatik, szükséges, hogy a (76) tárcsa mozdulatlan legyen, vagyis a fonál rögzítése akkor történik/ ha a (83) henger ugyanakkor mozdulatlan. Hasonlóképen a (83) henger lassúbb vagy gyorsabb mozgását is a (76) tárcsákra átszármaztathatjuk. Ezen a 6. ábrán föltüntetett berendezés tehát ugyanazt a célt szolgálja, mint a csiszoTóelmeger egy közönséges hajócskás himzőgépnél. A különbség abban rejlik, hogy ennél mindegyik egy-egy tűhöz tartozó fonálcsoportból mindenkor csak az egyik fonál és pedig az, mely momentán földolgozandó, lesz a fékező és rögzítő berendezés hatásának kitéve, míg a közönséges hajócska-himzőgépeknél az összes fonalak kivétel nélkül a közös csiszolóhengeren átvezettetnek és így tehát közösen is fékeztetnek Vagy rögzíttetnek. A számos (76) tárcsáknak a (83) hengerrel Való együttműködése folytán az összes tárcsák teljesen egyöntetű működése biztosíttatik. A fonálváltás röviden a következőképen történik: A fogó (47, 48) pofái III. fonalat megfogják, mely közvetlenül ezután (60)-nál eknietsződik. Míg a fogó (47) pofája 4. ábra a (47) állásig elmozog, a (44) tengely forgásba helyeztetik és a két (41, 42) rúdat lassan annyira fölfelé hajtja., hogy a (43') szorító (2. ábra) épen azon pillanatban, amidőn a fogó (47) pofája mellette elhalad, ezzel egy magasságban Van. Ekkor a (43') szorító összecsukódik és az'Iián a (44) tengely vagy jobbra vagy balra forgat tátik el annyira, hogy az újonian befűzendő fonál az (59) tű foka előtt keresztben beáll. Eközben a (72) alapzat hossziránybán annyira előremozdúl, hogy a fonál a (37) horog hatáskörébe kerül, mely időközben a tü fokán áthatol és a fonalat megfogja. A (41), és (42) rúd említett föl- és lemozgása közben a régi fonál, mely elég hosszúra vágatott le, a tű fokából kihúzódott. Ezzel a fonálváltás folyamata befejeződött és még csak megemlítendő, hogy a (72) alapzatot ismét kiinduló helyzetébe kell visszaszállítani. Ha a gépet hosszabb időn át, mint közönséges egy fonállal dolgozó himzfígé-
