72882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömör testeknek tisztva vasból cagy vasötvözetekből való előállítására

Megjelent 1918. évi október hó 19-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 72882. szám. XII/©. OSZTÁLY. Eljárás tömör testeknek tiszta vasból'vagy tiszta vasötvözetekből való előállítására. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A. bejelentés napja 1917 májas hó 14-ike. Elsőbbsége 1916 májas hó 23-ika. Egyes célokra alkalmazandó tiszta vas vagy bizonyos vasötvözetek előállítására az iparban oly eljárást követnek, mely a vas és más fémek előállítására egyébként követett eljárástól lényegesen eltér és abban áll, hogy a kellő szemcsenagyságú tiszta vasport kötőanyag nélkül, hidraulikus úton szilárd testekké sajtolják, a sajtolt alakzatokat nagy hőmérsékleten, redukáló gázokban kiégetik és ezután közönséges vagy fokozott hőmérsékleten mechanikai megmunkálásnak, pl. kalapálásnak, hengerlésnek vagy húzásnak vetik alá. Ezen eljárásnál a vas megömlesztését teljesen elkerülik, úgy hogy az eljárás tárgyaknak, pl. drótoknak, szalagoknak, bádogoknak vagy másefféléknek rendkívül tiszta vasból való előállítását teszi lehetővé. Nehézséget csak a tiszta kiindulási anyagnak poralakban való előállítása okoz. Ezen célra eddig csakis kémiai eljárásokat használtak. Tiszta vasvegyületekből, pl. vasoxidból vagy vasoxalátból hidrogénnel vörösizzáson Való ismételt kezeléssel, valamint a kapott termék őrlése és szitálása által kellő minőségű port kaptak. Ez' az eljárás azonban aránylag igen költséges. A találmány tárgya ezen ismert eljárást rendkívüli mértékben javítja és olcsóbbá teszi. Kitűnt ugyanis (lásd a ma benyújtott 72881. iktatószámú szabadalmi bejelentésünket), hogy elektrolitos úton homokszerű alkatú, nagy súlyú vasport kaphatunk, mely a föntemlített célra kiválóan alkalmasnak bizonyult. Ezt a tényt semmiesetre sem lehetett előre várni, minthogy nem tudhattuk, hogy az elektrolitosian kapott vasban tudvalevőleg jelenlevő okkludált gázok a vas poralkatára a kiizzításnál milyen befolyást gyakorolnak. Kisérleteinkkel mindenekelőtt megállapítottuk, hogy a nem izzított, poralakú elektrolitvas hidraulikus nyomással rudakká alakítható ugyan, a kapott testek azonban rendkívül törékenyek és csakis minden oldalon megtámasztva raktározhatok el. A testek már a legcsekélyebb igénybevételnél is porrá esnek széjjel. Ezen megfigyelés alapján már most azt várhattuk volna, hogy ha a testékét hevítjük, azok az emellett mutatkozó gázfejlődés folytán szintén szét fognak esni. Ez a jelenség azonban igen föltűnő módon nem mutatkozott, hanem a sajtolt alakzatokat redukáló gázkörbenj elegendő ideig tartó és eléggé nagy, vörösizzás és fehérizzás között fekvő hő-