72861. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső szellőzésű villamos gépeken

és ezzel a forgórész szellőztetését jelenté­kenyen csökkenti, amennyiben ez a le­vegő a tengelyre merőlegesen fekvő rotorléghasítékok alkotta ventilátorok számára ellennyomás gyanánt szerepel. Hogy mindennek dacára a forgórész hűtésére elegendő levegő álljon rendel­kezésre, a forgórész harántmetszetében a csatorna harántmetszeteket meg kellene nagyobbítani; ennek azonban határt szab az a körülmény, hogy mágneses okokból a forgórész vastömegét és mechanikai okokból a tengely harántmetszetét nem szabad csökkentenünk. A légcsatornák ezen jelentékeny helyszükséglete a föl­adatnak azon magában véve kifogástalan megoldásánál is mutatkozik, mely szerint a hűtőlevegőnek az állórészhez és a forgórészhez való hozzávezetése külön­külön csatornák útján történik. Az említett hátrányokat kiküszöböli tengelyirányban elrendezett légkibocsá­tással kiképezett centrifugális Ventilátor alkalmazása, melynél a legnagyobb nyo­más magának a ventilátornak belsejében létesül. A levegő kibocsátása a ventilátornak a gép forgórésze felé eső oldalán törté­nik, amint azt a 2. ábra mutatja. Első pillanatra az ilyen ventilátor a: hűtő leve­gőnek a forgórészen való áthajtására al­kalmatlannak látszik, mert az az agyával szomszédos részeken csak csekély nyo­mást létesít. Nagy nyomásra azonban itt nincs is szükség, minthogy a forgórész szellőztetését maga a forgórész idézi elő, melynek a tengelyre merőlegesen fekvő léghasítékai ventilátorok gyanánt hatnak és a levegőt a forgórész hasszcsatornáin átszívják. Minthogy a ventilátor és a rotor közötti levegő a forgásban részt vesz, ez a tér a forgórész hütölevegője számára nem nyújt ellenállást. A levegőnek az a része, mely a stator hűtésére fordítandó, a ventilátor széle és a forgórész között szabadon meghagyott résen áramlik ki és ezen rés nagysága szerint áll be a ventilátor és a forgórész közötti ellen­nyomás. Ezen résből a hűtőlevegő a sugárirányú nyílással kiképezett ventilá­torokkal ellentétben nem lökésszerűen, hanem folytonos tárcsa alakjában áram­lik ki. Ennélfogva a 2. ábra szerinti ventilátor zajtalanabbul jár, mint az 1. ábra szerinti. A találmány szerint már most a venti­látor nyitott kibocsátó oldala és a gép forgórésze közötti távolság szabályoz­ható, úgy hogy a ventilátor széle és a forgórész közötti rés akként állítható be, hogy a hűtőlevegő a megkívánt, vagyis a legkedvezőbb viszonyban oszoljék meg az állórész és a forgórész között. Ez elrendezés foganatosítási alakja a 2. ábrából látható. A (v) ventilátorba (a)-nál betóduló levegő az (s) résben a levegővel szemben mutatkozó ellenállás nagysága szerint részben az (1) forgó­rész (k) csatornáin áramlik át, részben pedig a (b) forgórész és az (st) stator tekercsfejeit súrolja.' Az (s) rés nagysága akként változtatható, hogy a (v) ventilá­tort a (\v) tengely (g) csavarmenetes ré­szén elállítjuk. A ventilátor tengely­irányú eltolásának módja a találmány lényegére nézve természetesen mellékes. A ventilátor szárnyai sugárirányu ak, vagy ferdén állók, egyenesek, vagy gör­bítettek lehetnek. Az egész ventilátor helyett csupán annak egy részét is lehet eltolhatóan el­rendezni. Alkalmazhatunk továbbá oly elrendezést is, melynél a ventilátor szár­nyait körülzáró külső vezetőfal mozdu­latlan és egyedül tolható el a tokban, míg a ventilátor agya a szárnyakkal együtt a tengelyre mereven van fölerősítve. SZABADALMI IGÉHYEK. 1. Berendezés villamos gépeken, ame­lyekbe a rotor felé tengelyirányban elrendezett légkibocsátással kiképe­zett centrifugális ventilátor van be­építve, jellemezve azáltal, hogy a stator felé zárt ventilátor egészben vagy részben tengelyirányban eltol­ható oly célból, hogy a stator és a rotor közötti légelosztást szabályoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom