72735. lajstromszámú szabadalom • Tartóállvány elektromosságszámlálókhoz, főleg indukciós számlálókhoz
párhuzamosan állanak a futó tengelyé- i vei, melynek helyzetét az 1. és 2. ábrán az X—X vonal, a 3. ábrán pedig a fölső ' ágyazó csavar (x) lyuka jelzi. A (12, 13) szárak egymáshoz képest keresztrudakkal vannak merevítve, pl. fölső végükön két, (3) ós (4) keresztrúddal, alsó végükön pedig egy (5) keresztrúddal. Ezek a keresztrudak a rajzon különbözőképen 'vannak összdkötve a (12, 13) szárakkal. A (3) keresztrúd pl. egy a (13) száron meghagyott nyelv áthajlításával van létesítve és a (12) szárral egy a (12) száron meghagyott (6) csap beszögecselése útján van összekötve. A (4) keresztrúd (7)nél és (8)-nal a (12) és (13) szárakba csappiai van beeresztve. Az (5) keresztrúd, mely pl. (51) ós (52) részeivel oldalt túlnyúlik a két (12, 13) száron, a szárak alsó végeirte van fölszögeoselve. Ezzel azonban nincs még kimerítve a keresztrudaknak és a főállványrész (12, 13) száraival való kapcsolatuknak összes lehetséges módja. Igen erős keresztrudat, mely az ágyazóosap különösen sziltárd elhelyezését engedi meg, kapunk pl. akkor, ha a (12) szárból is egy a (13) száron meghagyott (3) nyelvhez hasonló nyelvet hajlítunk ki, melyre a (3) nyelvet ráhajlítjuk és e két nyelvet egymással ösíszeszögecseljük. A tartóállványnak a (2) talplemezen való megerősítésére (9) csavarok szolgálnak, melyek a (2) talplemez hátsó oldalán lévő (10) lemez anyacsavarmeneteibe csavarhatok be. Ezen vázlatos ábrákon a (12), (13), (3), (4), (5) részek valamennyien tömör, geometriailag egyszerű (egyenes) vonalakkal határolt fölületeknek vannak rajzolva. A találmányi gondolat gyakorlati megvalósításánál, mely gondolatot ezek az ábrák csak általánosságban kívánják szemlélhetővé tenni, ezeket a részeket természetesen fölületükben áttörésekkel, széleiken bevágásokkal képezzük ki, amint azt éppen a rajtuk ágyazandó hatásos számlálórészek alakja és tervezett kölcsönös elrendezése megköveteli, az anyagmegtakarításra való tekintet kívá| natossá és a tartóállvány szilárdságai megengedhetővé teszi. Szükség esetén ' még egyéb ismert eszközöket, mint pl. a fölületekbe rovátkák besajtolását, a széleknek szögben való kihajlítását stb. is fogunk fölhasználni e részek kellő merevítésére. Amaz alakok egyik foganatosítási példájául, melyeket a találmánynak megfelelő tartóállvány,' egy bizonyos számlál ómodellhez való gyakorlati kiképzése alkalmával fölvehet, a 4—6. ábra kon föltüntetett indukciós számláló szolgáljon. Ezen tartóállvány főrésze az (1) kicsákozott lemez, melynek a 6. ábrán látható fölül nézeten előtűnő profilja a V-be tűhöz hasonló. Ez a rész keskeny (11) hátával erősítendő meg a talplemezen. Két szára közül az egyik, (12), szabálytalanul alkotott keret alakjával bír, míg. a másik, (13), a két, (13l ) ós (31 1 ) szárú U-betü alakjával. Azon anyag egy része, melynek kivágásával a (12) keretben a nyílás képződött, (ll1 ) nyelvként meg van hagyva az (1) lemez (11) hátán, hogy a hátára fektetett állvány a számlálórészek raszerelésekor szilárd fekvést kapjon. A (12) és (13) szárakat két lemezialakú (4) és (5) kereszttest köti egymással össze1 , melyeknek alakja a 6. ábrán látható. A (4) fölső keresztlap (7)-nél és (7r )-nél a (12) szárba van csappal beeresztve, a (13) szár '(13u ) fölső része viszont a (8)-nál és (8^-nél van ezen (4) keresztlapba csappal beeresztve. Azonos módon van az (5) alsó keresztlap egyrészt a (12) szárral, másrészt a (13) szár (131 ) alsó részével összecsapolva. Az (5) keresztlapnak (52) nyúlványa van, melylyel az'a (13) száron túlnyúlik. A számlálónak az állványon ágyazandó hatásos részei a rajzon vékony vonalakkal vannak rajzolva. A (12) száron egy E-alakú (20) feszültségmágnes e& egy U-alakú (2*1) főárammágnes van kívül csavarokkal megerősítve, mely csavarok a (12) keretben kiképezett (20l ), illetve (211 ) lyukakon mennek keresztül, vagy
