72656. lajstromszámú szabadalom • Vágányút kevéssé teherbíró talajhoz illetve altalajhoz

3 iha csak a (C) keresztaljat készítjük erőtani szerkezetekhez alkalmas rugalmas anyagból, — pl. fából, vasból, vagy vasbetonból) akkor pl. az 1., 2., 3. és 4. ponton (3. ábra) föllépő és a (Pl) és (P2) terhelést egyensúlyozó reakciók nagyságai módosíthatók az alátámasztások relatív magasságainak változtatásával. Ha például a (2.) és (3.) pontokat változatlan magasságuaknak képzeljük, vagy olyanoknak, amelyek aránylag csak csekély mértékben sűlyedhetnek, az (1.) és (4.) alátámasztó pontokat ellenben olyanoknak, amelyeknek magassága változhat, illetve afmelyek ugyanazon kerékpárteher alatt aránylag nagyobb mértékben sűlyedhetnek, mint a (2.) és (3.) pontok, akkor a (Pl) és (P2) teher még az (1.) és (2.) és a (3.) és (4.) pontok szimetrikus helyzeténél fogva sem fog egyenlő (Rl, R2, R3 és R4) reakciókra oszlani, hanem az aránylag magasabban maradó (2.) és . (3.) ponton keletkező (R2) és (R3) reakciók nagyobbak lesznek, mint az inkábbsülyedő (1.) és (4.) ponton keletkező (Rl) és (R4) reakciók, vagyis a (2.) és (3.) pontok, a jelen esetben az (E) és az (F) hosszaljak, — a (Q) tehernek nagyobb részét, esetleg túlnyomó részéf fogják ellensúlyozni, míg az (1.) és (4.) pontok, — vagyis a jelen esetben a (D) és (G) hosszaljak, — annak csak kisebb részét ellensúlyozzák. , Ebből következik, hogy ha szerkezetileg lehetővé tesszük azt, hogy a (D) és (G) hosszalj azonos teher alatt lejebb sűlyedjen a gyenge altalajon, mint az (E) és (F) hosszaljak, úgy ezzel elértük az;t, hogy a teherelosztó (K) lemez az altalajra a széleken kisebb fajlagos nyomásokat közvetít, mint a szerkezet magvában, annak közepe táján. Ezt a különbséget ennél a találmánynál az alátámasztás rugalmasságának különbözőségével érjük el, oly módon, hogy az (E) és (F) hosszaljakat sűrűbben, a föltüntetett példában • kétszerte sűrűbben támasztjuk alá, mint a szélső (L>) és (G) hossztartókat, amennyiben az (E) és (F) tartók úgy a (H) keresztaljon, mint a (J) keresztaljon nyugosznak, míg a (D) és (G) hossztartók vagy csupán a (H), vagy csupán a (J) keresztaljakra támaszkodhatnak. Az alátámasztások rugalmas különbségét pedig az aránylag hajlékony (K) alaplemez biztosítja, azzal, hogy ez az alaplemez az (E) és (F) hosszaljak között a keresztaljak sűrűbb sorozata folytán számottevő behajlást nem szenvedhet, míg a (D) és (G) hosszaljak alatt, az alaplemeznek csupán a (H), illetve csupán a (J) kereszttartókkal való gyér borítása folytán a hajlékony alaplemez a (H) és a (J) keresztaljaik végeinek lehajlását s ezzel a (D) és (G) hosszaljak sűlyedését biztosítja. Az alátámasztások között szükséges, a kívánt erőeloszlás igényelte relatív magasságkülönbségeket nemcsak a gyenge, a terhelés alatt komprimálódö altalajon nyugvó aránylag hajlékony (H) lemez rugalmas elhajlásának különbségével automatikusan, hanem pl. a (C) keresztaljaknak vagy az (E) vagy az (F) hossztartó fölötti aláékelésével mesterségesen is létesíthetjük és ezzel a kívánt erőeloszlást igényeiknek megfelelően tudatosan is szabályózhatjuk. Az alátámasztás és a közlekedés biztosságának fokozására és fönntartására vágányós úton ezt a módszert — a többtámaszú -tartó alátámasztási pontjainak okszerű automatikus módosulása, vagy okszerű mesterséges módosítása eddig még erre irányuló szerkezettel egyáltalán nem hozták javaslatba. Erre irányuló kísérleteim, nevezetesen természetes nagyságban, 80 tonna súlyú gépeknek több méter vastagságú ingoványokon való továbbítása, a leggyengébb talajon, a legmostohább talajvíz-viszonyok között, átázott plasztikus rétegeken a vágányokkal párhuzamosan, azok közvetlen közelében 3.0 m. mély csatornaszerű árkok vajasának munkája közben is a várakozást messze fölülmúló ered-