72655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a gázfejlesztő kemencék kokszlepényében foglalt hő értékesítésére
— 2 ilyen tartályok utólagos beépítése, mert ezek, valamint a szükséges csővezetékek, könnyen a munkafolyosóhoz függeszthetők. A kazánok lejtős elhelyezése a kemencefaihoz, főleg a füstcsatornák tisztítónyílásaihoz való hozzáférhetést biztosítja. A kazán azonban függélyesen is elrendezhető. A kokszot a retórtából, vagy a kamrából egy vezetőtöjcsér segélyével, kényelmesen be lehet önteni az (1) kazánba. A kazán alsó födele, mely a szokásos Morton-féle zárral van fölszerelve, akkor zárva marad; a fölső födél, az ismert vízgázgenerátorok födeleinek módjára, föl lehet csiszolva. A tömítés a forróság miatt nem szenvedhet, mert vízhűtést használunk. Ha az ilyen kazánszerű (1) tartályt jól elszigeteljük, benne a kokszlepény melegének nagy részét kihasználhatjuk. A (6) vezetéken át hideg indifferens gázokat vezetünk az (1) kazánban lévő kokszoszlopon keresztül, melyeket azután fölmelegedett állapotukban a (2) vezetéken át elvezetünk, hogy fűtőanyagul, vagy valamely hőgépben, vagy berendezésben fölhasználjuk azokat. A gázoknak nem szabad oxigént tartalmazniok, mert különben a koksz elégne. Célszerű ilyen indifferens gázokul a koksz égéstermékeit, tehát a füstgázokatN fölhasználni. A (6) vezeték hő védőköpennyel, a (2) forrógázvezeték pedig vízköpennyel van ellátva, mely szintén szigetelve van. A kazán valamennyi része jól el van szigetelve, hogy vele jó melegkihasználást érjünk el. Valamennyi (1) kazánhoz egyetlen közös (12) gőzvezeték és egyetlen ilyen (13) tápvezeték van alkalmazva í> köpenyek és a hűtővíz számára. Egy kilences gázfejlesztő kemencéhez célszerűen három ilyen kazánt használunk, úgy hogy mindegyik kazán kb, minden három órában tölthető meg koksszal. A kokszmaradvány, mint rendesen, közvetlenül a. generátorba jön. Az a munkatöbblet, mely a kazánok táplálásából származik, igen csekély. Csak kettővel több födelet kell kiszolgálni ezzel szemben; a munka a pincében végeztetik a füsttől és melegtől védett helyen. Kamrás kemencéknél tagadhatatlanul nagyobb tömegű lesz a berendezés, de Itt is minden nehézség nélkül meg lesz valósítható, mert a nagy meleg-, füst- és gőzmennyiségek most elesnek. A kamrák előtt mozdulatlanul elrendezett (1) kazánok, melyekből a hűtött koksz fogókkal szárazon és füstmentesen emelhető ti a raktárözóhelyre, jóval olcsóbban készíthetők el, mint a gördíthető, nagy tömegű (massziv) oltótornyok bonyolult segéd: berendezéseikkel. Ezen ismert gépeknek üzem- és. fönntartási költségei is jóval nagyobbak, mint a jelen egyszerű fáradtmelegkazánóké. A 2. ábrán föltüntetett telep három (1) kazánból áll, melyek egy kilences kemence előtt vannak fölállítva. A (2) közös forrógázvezeték pl. egy (3) fáradtmelegkazánhoz vezet, mely a közös gőzgyűjtőt is képezi valamennyi kazán számára. A forró gázok a (3) kazánban alacsony nyomású gőzt fejlesztenek, mire, lehűlve, a (6) vezetéken át körfolyamban visszatérnek az (1) kazánok alá, míg a kokszlepény le nem hűlt és meg nem feketedett. Lehet azonban az egyes (1) kazánokat egymásután is kapcsolni és megkerülő vezetékeket elrendezni, melyek lehetővé teszik, hogy az indifferens gázok egyszer alulról, azután ismét fölülről, tehát két különböző irányban fúvassanak keresztül a kokszlepényen, hogy a meleg minden nyomát rövid idő alatt elvezessék. A gázok körmozgását egy elektromosan hajtott, hűtött (5) veniilátor vezeti be. A (3) kazán a valóságban nem egyszerű, sima forrcsövekkel van ellátva, mint a rajzon, hanem nagy fűtőfelületet alkotó, külön a kitűzött célra kiképezett, vékonyfalú csövekből álló csőtestbeépitménnyeil. A meleg ki: használása tehát tökéletes lesz, emellett a forró gázok néni piszkolják be a csöveket. Az (5) ventilátor erőszükséglete csekély, mert a gázok körmozgása lassú. Az egyes (1) kazánokat egyszerű (7) és