72648. lajstromszámú szabadalom • Berendezés transzparensknek helyenkénti átvilágítására

2 — transzparens részei is megvilágíttattak. Ez a hátrány a jelen találmány szerint azáltal van kiküszöbölve', hogy a fény­forrástól jövő sugarak kizárólag a transz­parens áttetsző részeinek megvilágítására fordíttatnák. Hogy ez elérhető legyen, a transzparensnek csak ez utóbbi részei mögött vannak visszaverő fölületek el­rendezve, és pedig oly módon, hogy egy­egy reflektornak a fényforrástól elfor­duló éle és a következő reflektornak a fényforrás felé forduló éle a transzparens a szekrény egy vízszintes (h) fal segélyé­vel két (1, 2) félre Is osztható (6. ábra), amelyek fölváltva vaty egyidejűleg ugyanolyan vagy különböző színű fény­nyel világíthatok mag. Továbbá az 1. ábra szerinti berendezésből több is alkalmaz­ható egymás meilett álló helyzetben (7. ábra), -úgy hogy (v) körfalak által fölosztott (a) transzparens-szekrény ke­letkezik. A leírt berendezéssel a transzparensek­nek a legnagyobb mértékben gazdaságos síkjával párhuzamos síkban fekszik. A transzparens átlátszatlan részei mögött reflektáló fölületek nincsenek. A fénysu­garak tehát csak az átvilágítandó betűkre vagy ábrákra vetítteínek, míg a transz­parens átlátszatlan részei megvilágítás nélkül maradnak. Célszerűen minden (p) betű vagy efféle mögött (2—4. ábrák) hengeres konvex fölületeknek egy-egy (n) csoportja van elrendezve, amelyek a fényforrás suga­megvilágítása érhető el. A berendezés főként reklámcélokra, pl. cégtáblák meg­világítására, azonban előnyösen jelzési célokrk is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. síkjával párhuzamos síkban fekszik. A transzparens átlátszatlan részei mögött reflektáló fölületek nincsenek. A fénysu­garak tehát csak az átvilágítandó betűkre vagy ábrákra vetítteínek, míg a transz­parens átlátszatlan részei megvilágítás nélkül maradnak. Célszerűen minden (p) betű vagy efféle mögött (2—4. ábrák) hengeres konvex fölületeknek egy-egy (n) csoportja van elrendezve, amelyek a fényforrás suga-1. Berendezés transzparenseknek .he­lyenkénti megvilágítására a transz­parens szélén tui elrendezett, reflek­torral ellátott fénviorrás segélyével, rait a transzparens átvilágítandó (p) ré­szén egyenletesen osztják el. Amellett ezen csoportok célszerűen úgy vannak egymással összekötve, hogy a közöttük fekvő (m) összekötő részeket a fényfor­rás sugarai nem találhatják mivel a pl. bádogszalagból előállított reflektáló test­nek ezen (m) részei a fénysugarakkal párhuzamos helyzetűek. Az (n) reflektorfölületek úgy képezhe­tők ki, hogy a transzparens (p) részeit jellemezve azáltal, hogy ezen reflek­tor a fénysugarakat a transzparens síkjával párhuzamosan veri vissza, és a sugárnyalábot oly reflektorokra ve­títi, amelyek a transzparens átvilágí­tandó helyei mögött vannak elren­dezve oly módon, hogy egy-egy ref­lektornak a fényforrástól elforduló éle és a következő reflektornak a fényforrás felé forduló éle a transz­parens síkjával párhuzamos síkban teljesen megvilágítják anélkül, hogy a visszavert fénysugarak egymást keresz­fekszik oly célból, hogy teljesen egyenlő alakú és hajlású reflektorok teznék. (2. ábra), a rsiVktálófölület azon­ban nagyobb számú keskeny tükörből is összetehető, amelyek úgy vannak elhe< lyezve, ^hogy a visszavert fénysugarak egymást keresztezik »v 3. ábra). Ez esetben a transzparens (p) részei egyenleteseb­ben világíttatnak meg. A reflektáló test hatásos részei egyszerű módon hullám­legyenek alkalmazhatók. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve hengeres konvex reflektorok elrendezése által, amelyek a reájuk eső párhuzamos fénysugarakat divergáló irányokban verik vissza oly célból, hogy a beren­dezés harántméretei kicsinyre vehe-. lemezből is készíthetők (4. ábra). Hosszú transzparenseknél két egyenlő, az 1. ábra szerinti kivitelű reflektorbe­tők legyenek. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, rendezés is alkalmazható egymás /elé irányuló helyzetben (5. ábra). Esteleg hogy minden reflektor keskeny, kon­vex, hengeres tükrök csoportjából áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom