72637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsugorodási üregektől mentes vasúti sinek és egyéb folyasztott vas vagy folyasztott acélból öntött tuskókból kovácsolással, sajtolással vagy hengerléssel készült tárgyak előállítására

gorodási üregmentes, teljesen tömőt sinv egeket. A jelen találmány célja már most ennek a hátránynak egy eddig nem ismert gyártási eljarással való kiküszöbölése és ezzel teljesen zsugorodási- üregektől mentes vasutisinek és efféle gyártmányok tömeged gyártásának külön-időveszteség és az eddigi előállítási költségek szaporítása nélkül való lehetővé tétele. Ezt az eljárást alább írjuk le é.s a mellé, kelt vázlatos rajz 1—6. ábrával világítjuk meg. Az eddig szokásos, négyzetes keresztmetszetű magas tüskcalakot itt elhagyjuk és helyette az 1—3. ábrákon látható lapos tuskóalakot választjuk. Az 1. ábra a tuskó keresztmetszete a 2. ábra A—B vonala mentén, a 2. ábra keresztmetszete a 3. ábra y—y vonala mentén, a 3. ábra pedig az élére állított tuskó fölülnézete. A 4—6. ábrák szintén vázlatosan mutatják az ezen tuskó öntésére való vas öntőformát, mimelletl a 4. ábra az 1., az 5. ábra a 2. és a 6. ábra a 3. ábrának felel meg. A 3. ábrán látható tuskófölület középpontján keresztülraenő x—x tengely (1— 2. ábrák) az öntéskor függélyesen áll. Az 1. és 3. ábrán a tuskó vastagsága, az 1. és 2. ábrán magassága es a 2. és 3. ábrán szélessége látható. A tuskó ezen méretei olyanok, hogy a vastagság lehetőleg kicsiny, a magasság csaknem egyenlő a szélességgel, mindenesetre a megfelelő, helyes üregképződés miatt, a szélesség jelentékenyen nem nagyobb a magasságnál. Ajánlatos a tuskó szélességének lehető szűkítése, azaz az (x—x) tengely felé való kesikenyítése annak fölső részében, hogy a tuskó fölső vízszintes véglapja lehetőleg kicsiny legyen, mert ez a fejüregnek vízszintes, a tuskó szélességi irányában, való kiterjedését előnyösen korlátozza. További módja ennek a korlátozásinak az, hogy a kokilla (öntőforma) (g, h, i, k) és (e, f, m, 1) részeinek lehetőleg nagy fal vastagságot,. tehát nagy mértékű és gyors hőelvezetőképességet adunk, míg ellenben az (n. o) és (r, s) részeknek lehetőleg kis falvastagságot, tehát csekély hőelvezetőképességet. A fej üregnek ezen, a tuskó szélessége irányában való kiterjedését lehetőleg korlátozó eszközökre a jelen eljárásnál nincs ugyan mindig föltétlenül szükség, azonban, mint áz alábbi fejtegetésekből ki fog tűnni, mégis célszerű azokat alkalmazni, hogy a jó fémből az üreg folytán származó hulladékot lehetőleg csökkentsük. A fejüregnek a tuskó vastagsága és a szálüregnek a tuskó vastagsága és szélessége irányában való kiterjedése ellenben tetszőleges nagy lehet, mert ebből nem származhatik a jelen eljárásnál nagyobb káros hulladék a jó fémből, amint ez az alábbiakból ki fog tűnni. Az öntött tuskókat, miután azokat a szokásos mélykemencékben, vagy másfajta kemencékben a megfelelő hengerlési hőfokra melegítettük föl, kidraulikus kovácssajtóban, vagy tuskóhengerlőmüben az (x—x) tengely irányában és váltakozva valamely, erre merőleges irányban (tehát 9(T-ka! elforgatva) duzzasztjuk és ily módon négyzetes keresztmetszetű és az ezen keresztmetszetnek megfelelő hosszúságú rúddá nyújtjuk még. Világos, hogy ekkor a" részben veleduzzasztott, részben velenyújtott zsugorodási üreg nem szenved oly nagy hossztágulási a hengerlési irányban, mint az eddig szokásos volt munka,módoknál és hogy mindig a kinyújtott rúd hosszközépvonalában kénytelen az maradni. A bizonyos négyzetes keresztmetszetűre kinyújtott rudat azután a zsugorodási üreg hosszközépvonalában kettévágjuk. Ekkor mindkét rúdfélben, ezek egyik végén á közönséges hengerlési . konty, másik végén pedig a fél zsugorodási üreg lesz láthatóvá. Mindkét rúdfelet azután, ismert módon, a vasutisin vagy efféle gyártmány kész profiljára kihengereljük és ezekről a kész rudakról egyik végükön a rendes hengerlési kontyot, másik