72629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegőnek folyékony tüzelőanyaggal való gazdagítására

— 2 -néhány foganatosítási példájával ismertetjük az eljárást. Az 1. ábrán vázlatosan föltüntetett elgázosító az (a) tüzelőanyagtartályból áll, melyben a folyékony tüzelőanyag fölszinét a (b) úszó tartja állandó magasságban. A (c) nyíláson át, melynek keresztmetszete úgy' szabályozható, hogy csak valamivel kevesebb tüzelőanyag juthasson az (e) fúvókához vezető (d) fővezetékbe, mint amennyi az üzemhez normálisan szükséges, a tüzelőanyag a (g) fojtócsappantyúval ellátott (f) elgázosítóedénybe folyik. Az (a) tartály az (1) cső útján (h) mellék tartállyal van összekötve, úgy hogy e tartályban, nyugvó mótor esetén, ugyanoly magasan áll a folyékony tüzelőanyag, mint az (a) tartályban. A (h) tartályban a fönt nyitott, szük és különböző hosszúságú (i) csövek vannak elhelyezve, melyek a (k) fenék/ kamrába torkolnak. Utóbbi a (j) nyílás útján, melynek keresztmetszete célszerűen az (i) csövek keresztmetszete összegének felel meg, a (d) fővezetékhez csatlakozik. A mótor megindításakor elegendő tüzelőanyag van jelen, mert valamennyi tartály, illetve edény és a (cl) vezeték meg van telve tüzelőanyaggal. A mótor növekedő sebességével azonban a folyadékfölszin a (h) tartályban, minthogy ez most pótlólagos tüzelőanyagot ad át a (d) vezetéknek, csakhamar sülyedni kezd, mire az (i) csövek torkolata sorjában kikerül a folyadékból és így a csövek a (d) vezetékbe való tüzelőanyagbetáplálásból sorban kikapcsolódnak. Csökkenő mótorsebességnél viszont a tüzelőanyag fölszine a (h) tartályban emelkedik és az (i) csövek torkolatát elárasztva, egyik csövet a másik, után ismét bekapcsolja a pótlólagos tüzelőanyagbetáplálásba, úgy hogy a különböző sebességfokozatoknak megfelelően, tüzelőanyagban szegényebb, vagy gazdagabb keveréket kapunk. A (h) tartály fölső részét a (k) fenékkamrával összekötő (i) csövek kívülről is lehelnek a tartályhoz erősítve, amint ez a rajz 2. ábráján látható. Minthogy a menetsebesség csökkentésekor a tüzelőanyagszükséglef gyorsan csökken, ajánlatos, hogy a (h) tartálynak kúpalakú, vagy más, fölfelé keskenyedő alakot adjunk, mely a folyadék fölszinének gyorsabb emelkedését is az (I) csövek gyorsabb elárasztását biztosítja, amint ez pl. a 3. ábrán van föltüntetve. Minthogy továbbá a (h) tartálynak sohasem szabad teljesen kiürülnie, ebben a tartályban minimális folyadékiölszin biztosítására az (1) vezetékbe (n) úszóval ellátott (m) edényt lehet beiktatni. Ez az (n) úszó rendszerint fojtja az (1) cső torkolatát, úgy hogy csak az üzemhez szükséges tüzelőanyagmennyiség juthat be a (h) tartályba, de teljesen megnyitja az (1) cső torkolatát,, ha a folyadék fölszine a (h) tartályban bizonyos minimális mérték alá sülyed. A berendezés lényegesen egyszerű sbíthető azáltal, hogy a (d) fővezetéket fölfelé emelkedő (függélyes vagy ferde) irányban keresztülvezetjük a <h) tartályon és ezen részén (i) nyílásokkal látjuk el, melyek ekkor különböző magasságokban feküsznek egymásfölött (4. és 5. ábra). Ezáltal a találmány céljának befolyásolása nélkül a (h) tartályban a szük (i) csövek és a (d) fővezetékhez' kapcsolt (k) fenékkamra, mely részek nehezen tisztogathatok és nehezen is cserélhetők ki, mellőzhető lesz. A berendezés elkészítése és kicserélése ezáltal tetemesen egyszerüsbül. A 4. ábrán a (d) fővezeték függélyesen, az 5. ábrán pedig ferdén fölfelé emelkedő en van keresztülvezetve a (h) tartályon, mely itt egyszerű, fölfelé kúposán szűkülő edény alakjával bír. Az (a) főtartályhoz az (1) cső (4. ábra) vagy nyílás útján (5. ábra) csatlakozó (h) melléktartályon fölfelé emelkedően keresztülvezetett (d) csövön át, mely (c)nél egy fojtónyílás útján az (a) főtartályhoz csatlakozik, utóbbiból tüzelőanyag