72628. lajstromszámú szabadalom • Higanykapcsolócső, melynél a higanytömeget szolenoid által mozgatott merülőmag két részre osztja, amelyek mindegyike egy-egy áramhozzávezetéssel van hozzákötve

lulajdonképeni kapcsolócsővel egyetlen, készülékké lehet egyesítve. Ez a készülék kétféle működésié elleniére is igen egyszerű szerkezetű, amennyiben csak egy higanytömege és egy szolenoidja van. A rajzon példaképen az ilyen készülék egy foganatosítása alakját tüntettük föl. A kapcsolócső a függőleges helyzetű, csőalakú (1) üvegtartályból áll, mely Középen ki van bővítve. A cső alsó része a (2) higanytömeggel van töltve, mely még a cső kibővítésébe is beleér. A két rész átmeneti helyén a szigetelő és tűzálló anyagból, pl. porcellánból vagy quarcüvegből álló (3) persely van beragasztva, mely csaknem a higany fölszinéig ér. Ez a persely a higanytömeget a (6) merül őmag fölemelésénél két koncentrikus elhelyezésű (4) és (5) részre osztja, melyek mindegyike egy-egy (7, 8) áramhozzávezetéssel van összekötve. Ezen szerkezettel valamely (9) áramfogyasztó, pl. fényreklám áramkörét megszakíthatjuk. Hogy az áram megszakítását és zárását meghatározott időközökben önműködően eszközölhessük, a harmadik (10) áramhozzávezetés van elrendezve, mely fölülről a hígany fölszinéig terjed és ott a vasból, platinából, szénből, wolframból, molibdénből vagy effélékből álló (11) kontaktusfejben végződik; ez a kontaktus a (6) merülőmagot képező, célszerűen fémből, legelőnyösebben vasból vagy acélból készült (12). csövön belül fekszik. A (12) cső, mely a (14) szolenoid csőalakú (13) magjával van összekötve, illetve egy darabból előállítva, alsó kúpos végén a kis (15) nyílással van ellátva. A (14) szolenoid a (10) áramhozzávezetéssel sorba van kapcsolva. A kapcsolócsőnek a higany fölött lévő terét célszerűen hidrogénnel töltjük meg, oly célból, hogy a hőt a megszakítási helytől gyorsan elvezethessük. A leírt berendezés működése a következő: A (16) kézikapcsoló zárásánál a (9) lámpák és a (14) szolenoid bekapcsoltatnak. A lámpaáram a (7) vezetéken, a (2) higanytömegen és a (8) vezetéken át a hálózathoz tér vissza, míg a szolenoidáralm a (10) áramhozzávezetésen és a (11) kontaktuson át szintén a (2) higanytömeghez halad, de mindenekelőtt a higanynak a (12) csövön belül lévő részébe lép és csak innen áramlik a cső falán és a (15) nyíláson át a higany külső részébe, ahonnan végül a (8) vezetéken keresztül a hálózatba tér vissza. A szolenoid gerjesztésénél a (13) mag a (12) csővel együtt fölemelkedik, ami által a higanyfölszínnek a (12) csövön kívül lévő része gyorsan lesűlyed. Ennek következtében a (3) persely a higanyt gyorsan egy belső és egy külsy részre osztja és ezálíal a lámpaáramkört megszakítja. A (12) csővel együtt kiemelt higany a kis (15) nyíláson át lassanként kifolyik és végül a belső higanylölszin az eredeti fölszin alá sűlyed, minthogy a kiemelt (12) cső kevesebb higanyt szorít ki. Ezáltal a (11) kontaktus a szolenoidáramot is megszakítja és a szolenoid magja ismét lesűlyed. A (3) perselyen belül fekvő higanyfölszin tehát újból emelkedik és a gyűrüalakú külső (4) higanytömeggel egyesül. A lámpaáramkör tehát záratik. Ezután a higany a (15) nyíláson át lassankint ismét a (12) cső belsejébe hatol és a (11) kontaktust zárja, ami által a (14) szolenoid gerjesztetik és a játék újból megkezdődik. A leírt kiviteli példa sokféleképen módosítható. így különösen a (3) persely elmaradhat és az (1) tartály üvegfala az alsó csőalakú részből a bővületbe való átmenet helyén úgy alakítható, hogy a (3) persely által létesítetthez hasonló gyürűalakú külső vályú keletkezzék. Ezen kivitelnél a megszakítási szikra által létesített túlságos mértékű fölhevülés elkerülésére az átmeneti helyen porcellánbevonatot alkalmazunk. Szabadalmi MÉHYMC. 1. Higanvkapcfsolócső, melynél a higanytömeget szolenoid által mozgatott merülőmag két részre osztja, amelyek