72587. lajstromszámú szabadalom • Melegvízfűtés hőtárolóval

— 3 — •dik, ellenben e két tér tartalmának öszszege szintén állandó marad. A (2) dugattyú eme kiegyenlítő mozgásainál annak valamennyi helyzetében a két du-4$attyúfölület közel egyenlő víznycwnásnak van kitéve. A zárt (1) tartány fölött egy fölül nyitott. (23) expanzióedény van •elrendezve, mely az (i) tartány alsó (4) terével van összekötve, melybe szükség •esetén pótvizet lehet önteni. * A (14) szivattyú szállító teljesítményét önműködően (vagy kézzel is) szabályozhatjuk, amelynek, amint már jeleztük, elsősorban a fűtéshez előírt hőfoknak megfelelően a központi mótortelep szükségletéhez kell illeszkednie. E (14) szivattyú tényleges szállítómennyiségének -és a (21, 22) távvezetékszivattyúk szállító mennyiségének különbözetéből a (2) dugattyú játéka magától adódik, #mely lefelé sűlyed, ha a géptelep több leadott hőt szolgáltat, mint amennyire a fűtés •céljából szükség van, és fölemelkedik, lia a fűtés a dugattyú fölött meggyülemlett melegvízkészletet egészen vagy részien igénybe veszi. A (14) szivattyú szállítómennyiségének Önműködő szabályozásához, amint ezt az 1. ábra szerint gondoljuk, a (14) szivattyú és a (13) fölületi kondenzátor közötti vezetékbe a (26) úszóval vezérelt •(25) tolószelep van beiktatva. Az úszó. a (27) úszóedényben van elrendezve, melyben a víz tükre változékony. A (27) úszóedényben a víz színének változását víz be- és kivezetésével érjük el. A víz • lefolyását egy (28) hidegszabályozóval és egy (29) melegszabályozóval, a víz lefolyását pedig ama gépcsoport teljesítményének szabályozójával vezéreljük, amelyhez a (13) kondenzátor van beosztva. A (28) és a (29) szabályozó egyegy (30) tágulóedényből áll; amely táguló viszonyainak megfelelően, mozgatható dugattyú útján hat a (31) emeltyűre, mely a (35) túlfolyócső kifolyó végét, amely a (33) víztáplálóedényhez csatlakozik, a benne lévő víztükörhöz viszonyítva többé vagy kevésbé emelheti meg, hogy a (33) edényből1

kisebb vagy nagyobb mennyiségű vizet juttassunk a (27) úszóedénnyel összekötött (34) túlfolyóedénybe. A (28) hidegszabályozónál a (30) tágulóedényt a külső levegő a (29) meíegszabályozónál a (13) kondenzátorból kilépő melegvíz veszi körül. Ha máskülönben megmaradó viszonyoknál a külső hőfok változik, akkor a (28) hidegszabályozó több vagy kevesebb vizet bocsát a (27) úszóedénybe, a (26) úszó többé vagy kevésbé fölemelkedik és a (25) tolószelep a hidegvíznek a hőforrást alkotó (13) fölületi kondenzátoron való átbocsátására többé vagy kevésbé nyílik. Megfelelő módon, a (13) kondenzátorból jövő \ít hőfoka szerint, a (29) melegszabályozó a hozzátartozó (35) lefutöcsővel több vagy keVésebb vizet bocsát a (27) úszóedény felé, a (25) tolószelep beállítására. Ha továbbá a géptelep teljesítményszabályozója változtatja helyzetét, ha a telep pl. kevesebb fáradt gőzt szolgáltat, akkor a szabályozó mozdulata ebben az esetben, a vele kellő rudazattal összekötött (36) túlfolyócsövön akként fejeződik ki, hogy az utóbbi kifolyó nyílása megfelelően stilyesztetik, a (27) úszóedényből nagyobb mennyiségű víz folyik ki,"a (26) úszó sűlyed és a (25) tolószelep zárás felé mozdul el. Az eszközöket, amelyekkel ezeket a müveleteket végezzük, természetesen sokféleképen változtathatjuk. A víztükör a (33) táplálóedényben, amelyhez a víz a (37) vezetéken át áramlik, a (38) túlfolyó útján egyenlő magasságon tartatik. Á 2. ábra szerinti kiviteli példában a (3) meleg és a (4) hidegvíztér egymás mellett van elrendezve és fölül egy-egy (2a), illetve (2b) dugattyúval lefödve. A két (2a, 2b) dugattyú egymással egyensúlyban van és akként mozgatható, hogy, amikor az egyik fölfelé mozog, akkor a másik lesűlyed és fordítva, aimidön azonban 'épp úgy, mint az előbb Mrt berendezésnél, arról kell gondoskodnunk, hogy a két (3, 4) víztér tartalmának öszszege mindig állandóan egyforma marad-