72585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csupasz vagy már szigetelt villamosvezetékeknek hézag- és varratmentes borítására

Megjelent 1918. évi szeptember hó lO-én. SZABADALMI t. m - -•>•»•• í-tf HIVATAL* 72585. éM&tá: Vlí/g. OSZTÁLY. B és beí*endMséB csupasz viagjr már '•'^TilIamoVTez^etnit és v^rratmentes boritáféála? magyar siémfe^s-sctíücketít-mbvfek' vllla^bsságí tí&zvén'vtársasá& cég budapesten. A béjdeatÍA* napja 191 é tuieptitab^r hó 2&-ike. ElsSbbséffé1

ldlá deoembef hó l4-ik«. Villamos vezetékeket eddigelé nyfers gumival, regenerált gumival, guttapercháVal, balatával és más efféle anyaggal három különböző eljárás szerint szoktalk szigetelni és pedig: 1. az egyik eljárás csupán nyers gumival, regenerált gumival és hasonló anyagokkal való szigetelésre vonatkozik JS abban áll, hogy a belőlük vágott csíkokat hosszában a vezetékhez víve, két rovátkás henger között úgy sajtoljuk föl rá, hogy a vezeték két oldalán egy-egy vékony uszony jön létre. k 2. A második módszer szerint nyers gumi-, regenerált gumi-, guttapercha-, balata- és más hasonló anyaggal sziget élünk és pedig akkép, hogy a fölmelegített s egy patricán át bevezetett anyagot a vezeték köré sajtoljuk. A matrica és a patrica térköze szabja meg a szigetelő réteg vastagságát. 3. A harmadik eljárásban szintén nyers gumit, regenerált gumit, guttaperchát, balatát és más hasonló anyagot használunk és pedig a szalagokra vágott anyagot bizonyos szögben fektetjük a vezetékek körül, úgy hogy ezt a spirális szalag, magamagát többé vagy kevésbé átlapolva, haránt irányban borítja. Az elsősorban és a harmadiknak említett eljárjás nyilvánvaló hátránya, hogy a vezeték borítása nem egészen varrat-és hézagmentes és hogy pl. nyers gumi és regenerált gumi esetében a rákövetkező vulkánizálás dacára a köpeny valamennyi részének tökéletes tömítettsége nincs biztosítva. A másodsorban említett eljárásnál ily hátrány nincs ugyan, de ez esietben épp úgy, mint az 1. és a 3. eljárásiban, a vezetéknek pontos helyzete a szigetelő köpeny közepében, valamint ez utóbbinak egyenletes vastagsága nincs biztosítva. Végül mind a három eljárásbán a szigetelő köpeny tömörsége az egyenlőtlen mechanikus nyomás folytán nem egyenletes, ami további hátránya az ismert eljárásnak Az új találmánnyal az eddigi gyakorlatban tapasztált e hátrányokat szüntetjük meg akképen, hogy a pelyhes, rostos vagy plasztikus állapotban lévő szigetelő anyagot a rajta átvont vezeték körül gyors forgásba hozzuk; az eljárás foga-