72566. lajstromszámú szabadalom • Újítások vágógépeken
'segélyével történt. Ha gépüzemre berendezett gépet akartaik kézzel .hajtani, .akkor pl. a gép hajtására szolgáló szíjtárcsákat le kellett szerelni és helyükbe az (o) lendítőkereket kellett tenni, ami időszakos üzemszünetet vont maga után. A találmány értelmében a gépet ebben a tekintetben is javítjuk, amennyiben egyrészt a külön lendítőkerék használatát • fölöslegessé tesszük, másrészt a gépüzetmről a kéziüzemre való átmenetet és megfordítva, néhány fogás keresztülvitele után a lehető legrövidebb idő alatt elvégezhetővé tesszük. A találmány értelmében ugyanis úgy, amint ezt a 2. ábrán föltüntettük, a len•diíokerék helyettesítése, illetve mellőzhetővé tétele céljából a lendítösúlyt az (a) vágótárcsa koszorújába építjük be, illetve a koszorút nemcsak úgy, mint az eddigi vágógépeknél oly erősnek képeztük ki„ hogy a szilárdsági föltételeiknek •éppen megfeleljen, hanem annak lendítőhatás elérésére nagyobb tömeget adunk. Ezen újítás által egyrészt a lendítőkerék mellőzhetővé válik, másrészt ugyanoly nagyságú lendííősúly alkalmazása mellett a lendítőhatás jelentékeny fokozását érjük el. Azáltal ugyanis, hogy a lendítőtömeget az (a) vágótárcsába építjük be, mely több, mint kétszer oly gyorsan forog, mint a szokásos lendítőkerék, több min't négyszeres lendítőhatást kapunk. Hy módon a vágótárcsa teljesen új műszaki hatását érjük el. Hogy ezen kiképzés mellett a kéziüzemhez szükséges (n, nl) forgattyút könnyen föl- és leszerelhessük, a találmány értelmében az (r) tengely hajítására szolgáló éket a (k2) szíjtárcsán, a hengeralakú (k3) toldatot alkalimazzuk, mely a laposvasrúd alakjában kiképezett (nl) forgattyúkar fölvételére szolgáló négyszögletes • kivágással van ellátva. A (z) csavar lehetővé teszi, hogy a forgattyúkart különböző hosszra állítsuk be. Ezen eszközökkel a gépüzemről a kéziüzemre való átmenet vagy megfordítva, néhány egyszerű kézifogással rendkívül rövid idő alatt elvégezhető, míg' ehhez az eddigi gépeknél nagyobb előkésizületek voltak szükségesek. A (k2) szíjkorongnak a forgattyú fölvételére szolgáló hengeres (k3) része a forgattyútól különálló darabot is képezhet anélkül, . hogy ez a kiképzés a találmány oltalmi körén kívül esne. " A találmány értelmében végül maga az '(a) vágótárcsa is lényegesen javítva van. Ezen javítások a vágótárcsának az (e)' tengelyen való megerősítésére, a tárcsának a (p) munkaasztalhoz viszonyított " beállithatóságára és a (b) vágóklések megerősítésére vonatkoznak. Az eddig ismert vágógépeknél ugyanis a vágótárcsa a függőleges hajtótengelyre '•rendszerint hengeres tengelycsaip útján ékeléssel, bütyökkel, csavarolással vagy máseffélékkel volt erősítve (1. ábra). A találmány értelmében az (a) vágótárcsa megerősítéséhez éket vagy bármilyen külön rögzítőelemet egyáltalában nem használunk. A vágótárcsa forgását azáltal érjük el, hogy a vágótárcsát az (e) tengely kúpos alsó végére (2. ábra) csavarhatással ráfeszítjük. Ezen megerősítési módot a külön rögzítőelemek mellőzésén kívül még az is jellemzi,' hogy a tengelyvégnek a vágótárcsa rögzítésére szolgáló csavarmenete oly módon van. kiképezve, hogy az (e) tengelynek a hajtóértelemben való elforgatásánál és álló (a) vágötárcsa mellett ez utóbbi az (e) tengely kúpos végére szoríttatik. Ezen elrendezéssel elérjük, hogy a vágótárcsa a lehető legrövidebb idő alatt föl- és leszerelhető, míg ez az eddigi ki-v viteleknél csak körülményesen volt lehetséges. Emellett a csavarmenetnek a leírt módon történő megválasztása által, a tárcsa a tengellyel a külön rögzítőelemek eleste dacára is erőzáróan van öszh szekötve, minthogy ablban a pillanatban, amelyben az (a) vágötárcsa pl. a vágandó anyag fokozott ellenállása következtében az (e) hajtótengelyhez képest visszamaradni törekszik, a csavarmenet a tárcsára oly hatást gyakorol, hogy a