72533. lajstromszámú szabadalom • Papírszallag-lyukasztó berendezés gyors távírókhoz

munkaidő legjobb kihasználásával dol­gozzék. \ Mellékelt rajz vázlatosan tünteti föl a találmány egy példaképer.i kiviteli alak­ját és pedig: 1. ábra a perforált papírszalag fölül­nézete/ 2. ábra nézet, részben metszet a 3. ábra E—E, F—F vonala szerint, 3. ábra fölülnézet a 4. és 5. ábrák A—A vonala irányából, 4. ábra metszet a 3. ábra B^-B, 5. ábra metszet a 3. ábra C—C, végül 6. ábra metszet a .3. ábra D—D vonala szerint. Az 1. ábrán föltüntetett papírszalagon hét, ' a szalag hosszirányában haladó lyuksor található. A két szélső 3—3 lvuk­sor a szalag továbbítására szolgál, a köz­bülső 4—4 lyuksoroknál pedig a szalag hosszára merőleges egyeneseken fekvő lyukcsoportok az egyes Írásjegyeknek felelnek meg. A (24) tengely (27) fogaskerék közve­títésével hajtómotortól nyeri forgását. Erre a tengelyre egy (25) dob van föl­ékelve, melyen csavarvonal alakban (26) ütközők sorakoznak. Ugyanezen ten­gelyre egy (28) kerék is van fölerősítve, melynek kerületén a később részlete­zendő (29) ütközők foglalnak hegyet. Az (5) billentyű lenyomásakor a hozzá szerelt (6) rúdnak puha, az ütést tom­pító betéttel ellátott vége a (8) csap kö­rül elforgatható kétkarú emelőnek víz­szintes (7) karjára hat, az eimelő függő­leges (9) karja pedig egy (10) vonórúd útján a (11) egykarú emelőt mozdítja el (3) rúgó ellenében az alsó végén lévő forgáspontja körül úgy, hogy a fölső vé­gén lévő (12) görgő a nyíl irányában viszonylag magasabb helyzetbe kerül. A (12) görgő a reá támaszkodó és (15) csap körűi elforgatható (14) kart is föllöiki és alatta olyan helyzetbe kerül, hogy a (11) emelőkar hossztengelye beleesik a beren­dezés további működése alkalmával a (14) kar által reá gyakorolandó hirtelen és erős lökés irányában, mély lökés így csupán a (11) rudat fogja nyomásra igénybevenni, de nem hat vissza a bil­lentyűt lenyomva tartó kézre. A billentyű' lenyomásakor tehát a (14) kar a (16) Jorgáspontjával vele összefüggő (18) két­karú emelővel együtt fölemeltetik s a (18) emelő (17) ütköző feje a'(25) dob egyik (26.) ütközőjének útjába kerül a 4. ábrán pontozottan föltüntetett hely­zetnek megfelelően. Ez a szerkezet any­nyiszor ismétlődik, ahány billentyű van. A (18) emelőknek (19) karjai egy közös (20) sin alatt nyugszanak, mely sin a (21) küllők segélyével szilárdan a (22) tengelyhez van erősítve s legmélyebb helyzetében (23) rúgó biztosítja. A (25) dob forgása közben a (26) ütköző érint­kezésbe jut a (17) ütközőfejjel, azt a pontozottan rajzolt nyíl irányában leszo­rítja s ugyanakkor a (18) emelő (19) karja a (20) sint fölbillenti s ezzel a (22) tengelyt kissé elforgatja. A (22) tenge­lyen egy hosszirányban kellő határok közt eltolható, de el nem forgatható (38) hüvely is foglal helyet, melyre (34) tartókarak és. egy (30) csap segélyével a papírszalag lyuksorainak megfelelő szá­mú, jelen esetben öt darab (31) kétkarú emelő van szerelve. Ezen emelök mind­egyikének "a (28) kerék alá nyúló karja végén egy-egy (32) ütközőfej van, a má­sik (33) kar pedig a (22) tengely fölött végződik. A (31) emelők (36) lúgók ei le­nében működő (35) állítócsa varokkal hozhatók legelőnyösebb helyzetükbe. Ha most a föntebb leírt (26) és (17) ütközők együttműködése következtében a (22) tengely elfordul, hasonlóképen elfordulnak a (34) tartókarok és a (31) emelők is, és a (32) ütközőfejek a (28) kerék kerületén lévő (29) ütközők útjá­ban kerülnek, míg az emelők ellenkező karjainak (33) végei helyzetüknéj fogva csupán kevéssé fognak elmozdulni meg­közelítőleg vízszintes irányban. Amint a (28) kerék forgása köziben a (29) ütköző a (32) ütközőfejet az 5. ábrán pontozot­tan jfelzett nyíl irányában lenyomja, az emelőkar (33) vége föllökődik és a fö­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom