72514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyetlen kristályból álló rudak, drótok, szalagok stb. előállítására

- 4 — megfelelő hőfokváltozásokat könnyen létesíthessük, eszerint egy a 3. ábrán látható elrendezést alkalmazhatunk célszerűen, melynél (Pl, P2 és P3) olyan fémlemezeket jelölnek, melyek közepükön finom furatokkal vannak ellátva és ezek fölött (I, II, III) higanycsészék vannak elrendezve a jobb légelzárás céljából és ha szükséges, elektromos áram be- Jis elvezető eszközökként. Az ilyen higanykontaktusokat célszerűen hűtőberendezésekkel látjuk el, aminők pl. az 5. ábrán vannak föltüntetve és ennek kapcsán alább vannak ismertetve, hogy a hűtéssel a higany elgőzölgését, a készülék használata közben, csökkentsük. A (Pl, P2 és P3) fémlemezek a (G1 és G2) üveghengerekkel vannak egymással szigetelten összekötve. Természetesen a (Gl) üveghenger fölött még egy sor, hasonlóan épült kamra is lehet elrendezve, vagy egészen hiányozhatik is ez a fölső kamra. A 3. ábrán föltüntelett foganatosítási példa csak vázlatnak tekintendő. Á (gl) nyíláson át valamely iners gázt lehet az első kamrába bevezetni, mely a (g2) nyílásokon át az alsó kamrába jut át és a (g3) nyílásnál kiáramlik a készülékből. A higanykontaktusokhoz áramvezető drótok kapcsolásával elérjük, hogy a kezelendő drót az (I—II) darabon és a (II—III) darabon, egymástól függetlenül, bármely kívánt hőfokra hevíthető -és a hőfok (Wl, W2 és \V3)-nál megfelelő ellenállások bekapcsolásával, tetszőlegesen beszabályozható.' Az (S) fűtőforrást valamely, a két (II és III) higanykontaktustól alkalmasan megválasztott távolságban lévő helyen, úgy rendezzük el, hogy a kristályképződés szándékolt hatása bekövetkezzék. Igen jól bekövetkezik pl. ez a hatás, ha •ennek az (S) fütőspirálisnak, mely egy elektromos áramforrás két, (a és b) pólusával áll kapcsolatban, a készülék (P3) fenéklapjától való távolsága kisebb, mint a megelőző (P2) fémlemeztől való távolsága, meri ezzel gyorsabb lehűlés következik be a legnagyobb fö'lheyítésű ponttól a (P3) lemez felé valamely alacsonyabb hőfokra, a közelebb fekvő hűtő részek folytán. Ahelyett, hogy a higanykontaktusokat magukba azokba az egyes fémlemezekbe helyezzük, melyek a kamrát elzárják, lehet, mint a 4. ábrán vázlatosan föl van tüntetve, egyetlen nagy kamrát is alkalmazni, melyben megfelelő távolságokban két vagy több (I, II, III) higanykontaktus van elrendelve a (II és III) kontaktusok közt elhelyezett (S) fűtőspiráliss^l és melyen az egyetlen, nagy hosszméretű kristállyá átalakítandó (d) testet keresztülhúzzuk. ' A 3. ábrán föltüntetett elrendezésnek azonban az az előnye, hogy a higanykontaktusok hűtése és az áraimbevezető drótok elrendezése lényegesen egyszerűbb -es előnyösebb módon történhetik, mint itt (4. ábra). Ezzel lényeges egyszerüsbítést érünk el, mert a hűtő és hasonló vezetékeknek a készülék belsejébe való bevezetése bizonyos nehézségeket okoz. A higany tömítéseknél célszerűen, mint már említettük, hűtőberendezést alkalmazunk. Azon a helyen ugyanis, ahol a készüléken keresztülvezetett, még nem kész drót, mozgása közben, a higanykontaktusból magába a készülékbe jut be, könnyen apró ' fényívek képződhetnek a tovamozgó drótrósz és a higanykontaktus közt. Ezek a szabad szemmel egyáltalában észre sem vehető* apró fényívek, ezen a helyen a drót erős tülhevítésével a kristályok időelőtti kifejlődését okozhatják, tehát mielőtt még bejutna a drót a legforróbb zónába, ahol az egységes, nagy hosszméretű kristállyá való átalakulása kell hogy végbemenjen. A fényív-v képződés tehát megzavarhatja az egységes kristályképződés folyamatát. Ennek a lehetőségnek kiküszöbölésére előnyösnek bizonyult azt a helyet, ahol a még nem kész drót elhagyja a higanykontaktust, pl. gázárammal hűteni, melyet erre a helyre vezetünk. Ezzel a fényívképződés és a szabálytalan kristály• •